Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)

Történeti ökológia - Prakfalvi Péter: A nógrádverőcei (Verőce) szénbányászat környezettörténeti összefüggései

földtulajdonossal, hogy bejárhassa a területet. Amennyiben megtalálta a számára fontos nyersanyagot, akkor tovább folytatódott annak részletesebb kutatása: mennyire lehet felhasználni (ez a minőséggel van összefüggésben, de az első időszakban inkább próbálgatással állapították meg az alkalmazhatóságot, nem célirányos vizsgálatokkal) és milyen kiterjedésben, mennyiségben található meg, mert ez szoros kapcsolatban volt azzal, hogy érdemes-e belekezdeni a kitermelésébe, vagy sem. Ha ezek a kérdések eldőltek, akkor elkezdődhetett az engedélyezési eljárás. Kinek a tulajdona a nyersanyag, kitől kell engedélyt kérnie, kitől kell megváltani, hogy azt kitermelhesse. Az engedély sikeres megszerzését követően indulhatott el a bányászat, ami számottevő környezeti átalakítással is járhatott. A felvázolt eseménysor egymásutánisága a kezdeti időkben nem különült el ilyen részletesen egymástól sem időben, sem munkamegosztásban, hanem a megismerést követően, amelyek jelen esetben általában a felszínhez közeli szénrétegekben, ún. kibúvásokban történtek meg, egyből sor kerülhetett a közvetlen kitermelésre és felhasználásra.

Abban az esetben, ha ennek a folyamatnak az idősíkjába a bányászat befejezését már jóval meghaladó időben lépünk be, és megalapozottan akarjuk értelmezni a tapasztalt környezeti változásokat (amik leginkább süllyedések, felszakadások, gödrök stb. formájában jelennek meg), akkor ehhez ismernünk kell a korábban lejátszódott folyamatokat (leginkább annak a bányászati szakaszát), vagyis egy terület környezettörténete adott esetben bányászattörténeti ismeretek nélkül nem végezhető el.

A tanulmány tárgyát képező környezettörténeti vizsgálat az egykori Nógrád megyei település, Nógrádverőce (Verőce) szénbányászatára vonatkozik. Az első hiteles adatunk erről érdekes módon nem írott anyag, hanem egy térkép, ami 1776-os keltezésű és a „KŐSZÉN BÁNYA” feliratot tartalmazza (1. ábra, FIEDLER, T. 1776). Ebből az adatból kiindulva ennek a kornak a bányászattal összefüggő történéseit, hátterét kell a folyamatok megértéséhez megismernünk.

1. ábra: Az első adat a verőcei szénbányáról (Fiedler, T 1776.) Az azonos szín és betűforma kizárja annak lehetőségét, hogy a „KŐ SZÉN BÁNYA” felirat későbbi ráírás lenne.

17