Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Régészet - Róbert Malček–Viktória Tittonová: A Füleki alsó vár késő reneszánsz erődítése a 2011–2015 között folytatott feltárások fényében
A város határában több régészeti lelőhelyet is jegyeznek, mint például a Szentfali-tég- latelep késő Hallstatt és La Téne korú települését és temetőjét a 6.-7. századból2; a vasútállomás és a Cintorínik/Kistemető nevezetű lelőhelyeken azonosított középkori és koraújkori települést, illetve temetőt3; valamint a Városi Művelődési Központtól 150 m- re nyugatra található Iskola utcai középkori lelőhelyet, 13.-14. századi kerámia leletegyüttessel.4 Településről és temetőből származó érett középkori és koraújkori leletek kerültek elő a Kovosmalt Ipari telep területéről is, ahonnan az irodalom Badeni kultúrából származó leleteket is említ.5 Történelmi és építészeti áttekintés A Füleki vár Szlovákia legrégebbi várai közé tartozik. A tufa szirten álló kővárat valószínűleg a Kacsics nemzetség építtette még a tatárjárást megelőzően. Az első ismert írásos emlék viszont 1242-ből származik. Székesfehérvárról a pápához intézett levélben Füleket azon 17 vár között említik, melyekbe a magyar nemesség be tudott húzódni a tatárok elől. A mai Szlovákia területéről csak négy vár került a listára - Pozsony, Nyitra, Komárom és Fülek.6 1246-ban IV. Béla király elkobozza a várat annak első ismert tulajdonosától, Kacsics Simon fiától, Fulkó rablólovagtól, majd Móricz királyi pohárnokmesternek adományozza.7 Az 1255- ös források már említik a vár alatt elterülő települést is, ami a várkapitány felügyelete alá tartozik. Mezővárosként azonban Füleket csak a 15. század felétől említik.8 A 14. és 15. században a vár többször is tulajdonost cserélt9, majd a 16. század első felétől a Bebek család tulajdonába került. Szapolyai János halálát követően a török veszélyre tekintettel szükségessé vált a Füleki vár megerősítése. 1548-ban megkezdődött a vár széleskörű modernizációja, amely az ún. Bebek-kapu fölötti felirat alapján 1551-ben fejeződött be.10 11 A Füleki vár ezzel Nógrád legerősebb erődítménye lett, védhetőségét fokozta kedvező fekvése is, mivel csak délről volt támadható.11 Nem sokkal az átépítés után, 1554-ben a törökök elfoglalták a várat, és Fülek az Oszmán birodalom legészakabbra fekvő területeinek szandzsák központjává vált. A vár majdnem 40 évre török fennhatóság alá került, míg végül 1593-ban a Tieffenbach Kristóf, Rákóczi Zsigmond, Báthory István és Pálffy Miklós által vezetett seregek vissza nem foglalták.12 1605-ben a várat Bocskay István is elfoglalta, viszont a bécsi egyezmény alapján az visszakerült a császárhoz. A várkapitány Bosnyák Tamás lett, utána pedig Wesselényi Ferenc, aki 1644-ben visszaverte I. Rákóczi György hadseregét. 1657-ben I. Koháry Ist2 HRUBEC 1957, 98-99; HRUBEC 1952. 3 LAMIOVÁ 1960; HRUBEC 1952. 4DRENKO 1969. 5 DRENKO 1962; Súpis 1967, 359. 6 MAKKA1/MEZE1 1960, 153 - 155. 7 KALMÁR 1959, 1. 8 ALBERTY 1989, 139. 9 DRENKO 1992, 12-13; PLACEK/BÓNA 2007, 115-116; SIMKOVIC/AGÓCS 2011, 8; ALBERTY 1989, 149. 10 AGÓCS 2014, 17; MOCSÁRY 1826, 28. 11 AGÓCS 2014, 17. 12 DRENKO 1992, 16 - 18; PLACEK/BÓNA 2007, 116. 267
