Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Régészet - Róbert Malček–Viktória Tittonová: A Füleki alsó vár késő reneszánsz erődítése a 2011–2015 között folytatott feltárások fényében
vánt nevezték ki a vár kapitányának, akit később fia, II. Koháry István követett. Ő védte a várat az utolsó török támadás idején, 1682-ben. A törökök ekkor foglalták el Fülek várát, majd felgyújtották és lerombolták. Ez után már soha nem lett újjáépítve.13 Az összetett építészeti fejlődés során a vár három részre tagolódott - felső, középső és alsó várra. A legrégebbi részként ismert fellegvár még a 13. század első felében megépült, viszont az alsó várat csak a 16. század végétől építették ki.14 A vár építői kihasználták a szirt északi oldalának függőleges falát, melyet belülről várfallá alakítottak, helyenként kitöltve a hiányzó réseket. Később ágyúállásokat is vájtak a sziklában. A kőszirt déli oldalának biztosítása már nagyobb erőfeszítést igényelt, mivel itt - a sziklára - épített kőfalat kellett húzni, alapozásként masszív kváderkövekből. Hasonló módon építették meg a karcsú, négyszögletes alaprajzú ún. „Hajdútornyot” (5,5x6,7 m) is a nyugati oldalon, ahol a vár bejárati kapuja is elhelyezkedett. Később a tornyot kétszeresen megerősítették (12,5x13,5 m). A külső köpenybe beépített fa gerendák arról árulkodnak, hogy az átépítés a középső vár ötszögletű kaputornyának megépítésével egyidejűleg mehetett végbe.15 Az eredeti palota, melyet többször is átépítettek, a déli várfalnál állt. A mostani öt helyiségre való felosztása kora-reneszánsz átépítés eredménye. Valószínűleg ebből a korból származik a palota mellett futó folyosó is, melynek nyomai máig megfigyelhetőek. A fellegvár déli falának támasztópillérekkel való megerősítése, illetve az új bejárat, még a gótikus átépítés eredményei. A késő-gótikus időszakban kapta meg a Hajdútorony a már említett masszív köpenyt, épült hozzá a palotához a félkör alakú óratorony, illetve a középső várat is ekkor kerítették el tömör kőfallal, melybe lőréseket helyeztek.16 A 16. század második felében építtette meg Bebek Ferenc az ötszögletű ágyútornyot és a szintén ötszögletű kaputornyot (Fekete torony). A munkálatok valószínűleg Alessandro da Vedano olasz hadi építész tervei alapján folytak, aki hasonló poligonális bástyákat tervezett Sárospatakon és Egerben is.17 A 16. század végén épült meg az elővár két kis bástyája fallal összekötve, kialakítván az ún. „Zwingert” - szorítót. Az alsó vár védrend- szerének utolsó változata, középen a Vízibástyával és a két sarokbástyával a 17. század felében épülhetett meg. A régészeti kutatások Az elmúlt években több régészeti kutatás is folyt a lelőhelyen. Elsőként Dr. Kalmár János munkáját szükséges megemlíteni, aki a 2. világháború alatt feltárta a fellegvár és a középső vár nagy részét. A rétegekből 13.-14. századi fehér kerámia, kályhacsempék a 15. századtól, pipák, fémtárgyak és szerszámok főleg a 16-17. századból, fegyverek és katonai felszerelés a 14. századtól, üveg a 15. századtól és pénzérmék kerültek elő a 15-17. századig.18 A következő szisztematikus feltárásokra hatvan évvel később került sor 13 DRENKO 1992, 19 - 23; KALMÁR 1959, 2; SIMKOV1C/AGÓCS 2011, 11 - 14. 14 PLACEK/BÓNA 2007, 115. 15 PLACEK/BÓNA 2007, 117. 16 PLACEK/BÓNA 2007, 117. 17 DRENKO 1992, 16; PLACEK/BÓNA 2007, 118 - 119. 18 KALMÁR 1959. 268
