Balogh Zoltán (szerk.): Neograd 2014-2015. R. Várkonyi Ágnes (1928-2014) emlékére - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 38. (Salgótarján, 2015)
Történeti ökológia - Balogh Zoltán: Dornyay Béla, a salgótarjáni természetvédő
idejéről. Tanítványai feljegyezték az első barkák, tavaszi virágok, a tavaszi pimpós virág, az ibolya megjelenését, az első Szent György gombát a piacon. Dornyay növényfenológiai megfigyeléséhez dr. Förster Kálmánné elküldte a kertjükben levő kora tavaszi virágok nyílásának kezdő időpontját 1934-ben. Ökológiai szempontból is fontos adatot rögzített Dornyay tanári zsebkönyvében. „Az acélgyári fasorban a régi fekete nyárfák (popuhs nigra) helyébe jegenye nyárfacsemetéket (populus pyramidalis) ültettek 1927 késő őszén. ”22 Dornyay azonban tudományos ars poeticájához híven közkinccsé kívánta tenni a megfigyeléseit, ezért Salgótarjánt csatlakoztatta a Magyar Alföldi Bizottság növényfenológiai megfigyelő állomásai közé. Ehhez meteorológiai adatokat is gyűjtött. Egyik tanítványa révén hozzájutott a Salgótarján 1890 -1928 közötti évi és havi csapadékösszegének adataihoz. Tanári zsebkönyvében is számos adatot találunk az első havazásról, fagyokról, a hőmérsékletről, az első tavaszi napfényről, a májusi fagyosszentek időjárásáról. 1934. július 6-án jegyezte be útinaplójába: „Igen nagy szárazság vök az egész Medves-platón. Ma egy hete (Péterpálkor) felhőszakadás volt Salgótarjánban, Baglyoson, Szánason, de itt fenn a platón semmi eső sem volt. úgy hogy a békástó is kiszáradt és száraz lábbal, sár nélkül járható volt.” 648. Ezenkívül ő maga is készített feljegyzéseket az időjárásról, pl. 1938. november 26-án.23 Dornyay néprajzi érdeklődése mellett honismertető munkásságával is kapcsolatos a népies növénynevek gyűjtése. Ugyanakkor összefüggésben állott az 1930-as évek elején indult falukutató mozgalommal. Nem utolsósorban pedig, hogy Dornyayt is beválasztották irodalmi munkássága és a honismertetés terén elért eredményeiért a Magyar Társaság Falukutató Intézete Intéző Bizottságának 37 tagja közé. A bizottság tagjai között ott találjuk az 1930-as évek tudós társadalmának színe-javát. Tagja volt többek között a néprajztudós Bátky Zsigmond és Györffy István, a keletkutató Germanus Gyula és a földrajztudós gr. Teleki Pál. A honismereti célkitűzés átszövi Dornyay munkásságát, ahogyan Dr. Förster Kálmánné feljegyzése a kertjükben levő kora tavaszi virágok nyílásának kezdetéről 1934 22 HORVÁTH 1983. 47. - Növénytani óratervezet i.m. - Útinapló i.m. 646. - Biológiai feljegyzések i.m. - Tanári zsebkönyv i. m. 23 A Magyar Alföldi Bizottság növényfenológiai megfigyelései, 1931. Nyomtatvány. DBM DT.Ltsz: 556/24/1966. - Meteorológiai adatok Salgótarján környékéről 1890 - 1929, 1938. DBM DT Ltsz: 690.66. 147
