Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Régészet - Rácz Miklós: A sámsonházai vár régészeti ásatásának és falkutatásának eredményei
2.2. A felmenő falak vizsgálata, dokumentálása A várrom felmérése a terep felmérésén kívül elsősorban a felmenő falmaradványok fal- síkjainak alaprajzi rögzítését jelentette, három falcsonk esetén, ahol a falsík a felszín felett már nem volt látható, a külső falsíkot feltártuk, felmértük, majd visszatemettük. Az északi épületszárny udvari falának ciszterna felőli végénél egy a falra merőleges falelválást figyeltünk meg az épületszárny végfalának vonalában (2. ábra). Az építés sorrendjét nem tudtuk megállapítani, de a megfigyelés arra utal, hogy a ciszternát magában foglaló vagy körülvevő falak, illetve az északi épületszárny külön építési fázisban, esetleg építési periódusban épült. Az említett feltárásokon és a kutatóárkainkon kívül az északi belső várfal felmenő falszakasz esetében volt lehetőségünk részleteket megfigyelni. Födémgerendák Az épület alsó szintjének padlóját, mint említettük, 294,3-294,4 m szinten találtuk meg. A fal belső oldalán, melynek fasíkja már lepusztult, két szintben figyelhetők meg födémgerendafészkek. Ezek a földszint illetve az első emelet feletti födémek szerkezetének nyomai (4. ábra). A földszint feletti födém összesen 7 gerendájának fészke figyelhető meg. A gerendák szélei közötti távolság nyugatról kelet felé haladva 57,67,67,62,81,58 cm. A födémgerendák iránya a fészkek alapján egyes esetekben jól mérhető volt. A gerendák szabályos téglalap ke- resztmetszetűek voltak, szélességük kb. 21-23 cm volt, magasságuk kb. 23-30, többnyire 26- 30 cm. A gerendák alsó síkja nagyjából 297,85 m, felső síkjuk 298,10 m-en volt. Az alsó szint belmagassága tehát nagyjából 4,55-65 m volt. Az első emelet feletti födém két gerendafészke figyelhető meg. Egy a 20. század közepén készült archív fotón ugyanakkor még legalább 6 gerendafészek látható az emeleti födém szintjén.8 A gerendafészkek szintén szabályos téglalap keresztmetszetűek, méretük 23x30 illetve 21x26 cm, alsó síkjuk 300,62 és 300,50, felső síkjuk 300,98 ill 300,81 m. Az első emelet szerkezeti belmagassága tehát körülbelül 2,40-2,50 m volt, a tényleges belmagasság a padlószinttől a födémgerendák alsó síkjáig nagyjából 2,35-2,45 m. Kötőgerendák és falegyenek Az északi falmaradvány belsejében, ahol a falsík lepusztult vagy hiányos volt, falkötő gerendák üregeit figyelhetjük meg (34. ábra). A falba beépített gerendák mára elkorhadtak. A gerendák egész sorait figyelhettük meg a fal keleti részén, ahol a belső fal alaprajza viszonylag kis sugarú ívben fordul (17. ábra). Ezzel szemben a két falmaradvány közötti kiromlás helyén a falmagban csak egyetlen, hosszirányú gerenda helyét láthatjuk. Ez azt jelenti, hogy a fal kanyarulatát tartották elsősorban fontosnak falkötő gerendákkal merevíteni. Itt négy szinten összesen 12 gerenda helyét figyeltük meg és mértük fel A négy szint viszonylag pontosan megfelel a falazatban észlelhető építési szinteknek. Az építési szintek vagy köztes falegyenek a falszövetben is jól észlelhetők. Az északi fasíkon összesen 12 építési szintet (11 falegyent) különböztethetünk meg ma is (1-11). A 9. falegyen a fennmaradt falszakaszon megszakad és magasságot vált. A szintek magassága sorban 48,55,70,65,65-68,468 Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Fotótára 67.198 53
