Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Múzeumügy - Boros Ágnes: Múzeumpedagógia a Dornyay Béla Múzeumban
XXXVII. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NEOGRAD 2013 MÚZEUMÜGY MÚZEUMPEDAGÓGIA A DORNYAY BÉLA MÚZEUMBAN BOROS ÁGNES „A múzeum nem az ócska tárgyak gyűjtőhelye. A Salgótarjáni Múzeum legyen a múlt emlékeinek, pusztuló palóc néprajzunknak, tanulságos természeti tárgyainknak, bányászati és ipari termelésünk bizonyítékainak megőrzője, az önzetlen és közérdekű tudományos kutatások legelhivatottabb otthona! A Salgótarjáni Múzeum műveltséget áraszt városunk és vidéke lakóira. ” Dr. Dornyay Béla, 1927.június 24. A fenti idézet eszmeiségét mindig szem előtt tartva készültek és készülnek a múzeumpedagógiai foglalkozások a kiállítások hasznosítására. A múzeumpedagógia megítélése folyton változik, akár a belső munkatársak vagy a külső szemlélő, látogató véleményét tekintjük. A legfontosabb az lenne, ha a látogató nem ósdi tárgyakat vélne vagy látna a kiállításokban, hanem a mesélő, megélt emberi múlt bizonyítékait, ahol a régi értékeset, értéket jelent. Ezt a felfogást szeretné erősíteni, kiemelni, tisztázni az emberek tudatában és gondolkodásmódjában a múzeumpedagógia. Az élményszerző múzeumról rengeteg írás jelent már meg, most a helyi adottságokat figyelembe vevő összegzés a célom. A közelmúlt, a jelen és a jövő foglalkozásait és lehetőségeit bemutatni, valamint kitérek a múzeum életminőség-javításhoz kapcsolódó szerepére is. Múzeumpedagógia Azt tartják a leghatékonyabb kiállításnak, amelynek készítésekor a történész, muzeológus, gyűjteménykezelő és múzeumpedagógus együtt dolgozik. A közösen kreált koncepció nem csupán informatív, de múzeumpedagógiai hasznosíthatósága miatt a leghatékonyabb a nem tudatos nevelésben. így a múzeum nem kizárólag a múlt bizonyítékait tartalmazó mozdulatlan tér, hanem élő, formálódó, formáló történelem. Természetesen minden egyes múzeum és muzeális intézmény a gyűjteményben és kiállításban gondozott műtárgyakhoz kell, hogy kötődjön. A tárgyi és írásos emlékek, melyek a gyökerét adják mindannak a szellemiségnek és patriotizmusunknak, amellyel ma rendelkezünk, lényeges és elhanyagolhatatlan kiinduló alapjai a múzeumpedagógiának. Úgy is mondhatnánk: nincs múzeumpedagógia múzeumi gyűjtemény nélkül. Hiszen magának a fogalomnak is ez a legfőbb oka és célja. Más-más megfogalmazásban, ám mindenhol ezt a lényegi elemet találjuk: a múzeumpedagógia „...az iskolán kívüli ismeretszerzés, ismeretközvetítés sajátos, múzeumban megvalósuló formájával foglalkozó pedagógiai elmélet és gyakorlat; a múzeum gyűjteményi anyaga, kiállításai, az ott folyó 322
