Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Múzeumügy - Boros Ágnes: Múzeumpedagógia a Dornyay Béla Múzeumban
kutatómunka és a múzeum látogatói közötti közvetítőtevékenység azon területe, amely a gyermek- és ifjúsági korosztállyal foglalkozik. Közvetlen célja a múzeumi anyag (gyűjtemény, kutatómunka, kiállítás) sokoldalú és élményszerű megismertetése. Hosszabb távú célja a múzeumok által nyújtott kulturális ismeret és élmény igénylésére, és ezáltal múzeumi látogatóvá nevelés. ”* Magyarországon az 1970-es évek elején indult meg a múzeumokban a gyermek- és ifjúsági korosztállyal való tudatos foglalkozás, e foglalkozások különböző formáinak, típusainak és módszereinek kidolgozása. Ekkortól alkalmaznak a múzeumokban erre a feladatra önálló munkakörű munkatársakat, múzeumpedagógusokat. A múzeumpedagógia eddig kialakult alapvető foglalkozástípusai: múzeumi óra, múzeumi feladatlap, múzeumi foglalkozás, foglalkozássorozat, stb. Ezek alapjait képezheti egy-egy állandó, vagy akár időszaki kiállítás egésze, vagy része. Minden projektmódszerekkel tűzdelt órához kapcsolódik kézműves vagy drámapedagógiai kiegészítő foglalkozás is. Szinte mindig csak a kiállítás egy adott szakaszában zajlanak az órák, így kevesebb mennyiségű tudásanyagot tudunk részleteiben vizsgálni. Minden korosztály adottságait figyelembe véve kell előkészíteni és megtartani a foglalkozásokat. Pedagógiai szemszögből vizsgálva minden alkalom egy bemutató órának felel meg azzal a különbséggel, hogy az iskolában általában ismert tananyagot összeszokott tanár-diák kapcsolat mellett kell hatékony és interaktív módon feldolgozni, míg a múzeumban csupán néhány perc áll a hasonló körülmények kialakítására. A múzeum A Dornyay Béla Múzeum sokak tudatában még mindig a Nógrádi Történeti Múzeumként él. A poliúkai változás, a múzeumi szervezet megszűnése és a fenntartóváltás, valamint a technika rohamos fejlődése mind befolyásolták a múzeumpedagógia sorsát. A helyi adottságok, a földrajzi fekvés szintén meghatározó, hiszen a gyűjtés helye, a gyűjtött tárgy az ott élők életmódját tükrözi és adja vissza a későbbi generáció számára. Korlátozó tényezőként kell tekinteni az épület megközelítését és a parkolási lehetőségeket is.. Salgótarján „hátrányos helyzetű” megyében fekszik, egyfajta „zsákváros”, hiszen nincs igazi átmenő forgalom, alig van turizmus. Bár épültek bicikli utak, parkolók, a múzeum megközelítése még mindig nem megoldott. Mivel a város központjában helyezkedik el, annak beépítettsége miatt kiállítótereinek, műhelyeinek kibővítésére nincs mód. Műemléki védettsége okán belső tereit nem tudja bővíteni. Sok mai múzeum rendelkezik múzeumpedagógiai foglalkoztató helyiséggel, oktató termekkel, laborokkal. Ennek kialakítására Salgótarjánban még nem került sor. Látogatói szempontból azonban nagyon szerencsés, hogy már az építésekor figyelembe vették a fogyatékkal élők igényeit és szükségleteit, hiszen mozgáskorlátozott feljáró vezet a múzeumhoz több oldalról is, valamint a belső lift segítségével az emeleti kiállítótermeket is könnyedén meg tudják közelíteni. Szerencsére a múzeumpedagógia színtere nem rögzített, egy-egy foglalkozás megvalósítható a folyosón, az előtérben, a kiállításban, vagy azon kívül, a múzeum előtti téren vagy külső helyszíneken, például az iskolákban, közintézményekben. A múzeumpedagógiát - ahogyan magát a múzeumot - több együttműködő segítheti. Együttműködési megállapodásokat kötöttünk a város iskoláival és óvodáival. Ezáltal garantált kedvezményes belépőjegyekkel is segítjük a rendszeres múzeumlátogatást. 323
