Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Múzeumügy - Baráthi Ottó: A nógrádi honismeret-történet tükörcserepei
réti mozgalom, amelyre Balassagyarmatnál alkalmasabbá tette a megye akkori szocialista iparvárosát, Salgótarjánt történelme, politikai-ideológiai háttere és munkásmozgalmi múltja. így aztán a városban az 1960-as évek elején - az országos kezdemények után - meg is indult a mozgalom szervezése. Ez időtől, pontosabban 1964-től a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Elnöksége mellett működő honismereti bizottság irányításával, a József Attila Megyei Művelődési Ház szakemberei révén szervezett keretek közé került a mozgalom. Mindez megerősítést nyer egy 1967-ben megjelent újságcikkben, miszerint az említett honismereti bizottság (szakbizottság) célja és feladata a honismereti mozgalom szakmai irányítása, a helytörténeti gyűjtések szervezése, a falukrónika-író körök megalakítása. Ebben az időben a Salgótarjánban már működő nógrádi honismereti kör tagjai számára a szakbizottság továbbképzéseket szervez. Utóbbiak országos figyelmet kapnak, követésre méltónak minősíttetnek. E rendezvények egyikén a salgótarjáni vasút 100 éves évfordulója alkalmából Szakács Ottó, MÁV tanácsos találkozott a kör tagjaival. Egy másik programon Várkonyi Ágnes, az MTA Történettudományi Intézetének osztályvezetője, Salgótarján szülötte, a Rákóczi-kor kutatója a legújabb kutatási eredményeiről számolt be. A mozgalom keretei között több országos tanácskozásra is sor került Salgótarjánban. A Történelmi Társulat, a TIT és a megyei honismereti kör szervezésében az üzemtörté- net-írás időszerű kérdéseiről tanácskoztak a résztvevők. Hanák Péter, Berend T. Iván és Ránki György az ipartörténet-kutatás új útjaira mutattak rá előadásaikban. A helyi mozgalom irányítóinak a terveiben szerepelt, hogy intenzívebben folytatják a falukrónika- írás szervezését, támogatják a földrajzi nevek gyűjtését. Továbbképzési programjaik színvonalát neves szakemberek meghívásával kívánják biztosítani.3 Minthogy a honismereti mozgalom koordinálása, szervezése a kezdetektől fogva nem tartozott a közgyűjteményi intézmények hatáskörébe, így sem a salgótarjáni múzeum, sem a megyei múzeumi szervezet adattárában nem lelhetők fel a mozgalommal kapcsolatos eseményekről, történésekről szóló beszámolók, közvetlen információkat tartalmazó dokumentumok. Legalábbis a különböző néprajzi, hely- és honismereti pályázatok meghirdetéséig, Nógrád megyében - archív anyagok szerint - 1968-ig. Ez időtől a pályázatok kiírását a megyei múzeumi szervezet vette át, amelybe később más intézmények is bekapcsolódtak. Az 1960-as és 1970-es években a Nógrád c. megyei újság rendszeresen tájékoztatja olvasóit a mozgalom eseményeiről. Egyik - 1969. októberi - lapszámában az ötéves mozgalom tapasztalatait összegezi. (Mintegy visszaigazolva a mozgalom 1964. évi nyitányát.) Többek között üdvözli, hogy a mozgalom kiterebélyesedett, és már magában foglalja a fa- lukrónika-írókat, a honismereti szakkörvezetőket, a helytörténeti kutatással foglalkozókat, a néprajz és nyelvjárás gyűjtőket, és mindazokat, akik tehetséget és kedvet éreznek magukban arra, hogy lakóhelyük múltjával és jelenével foglalkozzanak. Munkájukat a művelődési központ, a múzeum és levéltár szakemberei is segítik. A cikkíró külön kiemeli Kovács János és Szabó Béla muzeológus mozgalmat támogató tevékenységét.4 1975-ben Nógrádi Honismeret címmel külsejében szerény, de tartalmában gazdag füzet jelent meg a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Elnökség honismereti bizottsága 3 Tóth Elemér: A honismereti mozgalom... Nógrád, 1967. december 18., 4. 4 Ötéves a honismereti mozgalom Nógrád. (Sz.E.) 1969. április 5., 5. 312
