Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Múzeumügy - Baráthi Ottó: A nógrádi honismeret-történet tükörcserepei

és a József Attila Megyei Művelődési Központ gondozásában. A kiadvány közel hároméves szünet után jelent meg újra, és mindjárt alapvető ismertekről ad tájékoztatást. így például a válogatott bibliográfia jó eligazítást nyújt az érdeklődőknek Nógrád megye (hely) történeti irodalmából. Részletes felvilágosítást ad a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottsága és a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága által meghirdetett helytörténeti pályázat feltétételeiről.5

1976. június 21-30 között Balassagyarmaton megrendezték az első nógrádi honismereti ifjúsági tábort. A tábor vezetője Szűcs László, a megyei múzeumi szervezet közművelődési előadója, szakmai vezetője Leblanc Zsoltné levéltáros és Kapros Márta muzeológus volt. A táborban való részételre az illetékes középiskolák igazgatóinak, valamint a KISZ járási és városi bizottságainak segítségével IMI. osztályos középiskolai tanulók, valamint kezdő pedagógusok és népművelők kaptak meghívást, mintegy harmincán. A tábor programjában az elméleti ismereteken túl a gyakorlati tudnivalók körében egy település tárgyi és szellemi kincseinek összegyűjtése szerepelt.6

Kiváltképp azért, mert a tanácskozás - a címében foglalt tárgyán kívül - gazdag programmal szolgálta a honismereti mozgalom céljainak megvalósítását. 1979 nyarán Salgótarjánban rendezték meg a VII. Országos Honismereti Akadémiát „A tanácsköztársaság történelmi tapasztalatai” címmel.

Az ekkor már éles vitákra, különböző értelmezésekre és állásfoglalásokra okot adó témájú akadémiát - dr. Horváth István múzeumigazgatónak és kiváló kollégáinak köszönhetően - országszerte jól megszervezett rendezvényként ismerték el.

Mint ahogy azt a megyei napilap először - 1979. július 10-ei lapszámának - első oldalas, nagy képes beszámolójában beharangozta, majd egy későbbi, vasárnapi lapszámának vezércikkében is megírta: eredményesen járult hozzá - többek között - az ismeretek bővítéséhez, személyes élmények nyomán a megye jelenkorának széles körű, valóságos megismeréséhez. Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese zárszavában kiemelte a honismereti mozgalom jelentőségét az emberi gondolkodás és erkölcs formálásában.7

1981-ben Salgótarjánban - az 1960-as évek kezdeményei után - újra szerveződött a Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Köre, elsősorban a múzeum szakmai munkáját segítendő célkitűzéssel. Ugyanakkor a kör tagjai alaposan kivették részüket a honismereti mozgalom támogatásából. Gyűjtőmunkájuk révén több ezer értékes tárggyal, dokumentummal, fényképpel, diával gyarapodott a múzeum. Kiemelkedő munkát végeztek: Baráthy István, Bihary Lajos, dr. Gáspár János, dr. Kúti István, dr. Várkonyi József, Gedeon János, Huszár Lajos, Jóvári Tibor, Kádasi Pál, Liptay B. Jenő, Lukácsy Dezsőné, P. Tóth László, Stark Ferencné, Szabó János, Tóth Pálné, Zeisler György. A kör számos tagja áldozott szabad idejéből heteket, hónapokat arra, hogy dolgozatot készítsen a Nagy Iván Honismereti Pályázatra. (A pályázati kiírás 1984-től „fut” ezzel az elnevezéssel.) Értékes munkáikkal sokan közülük többször is szerepeltek díjazottak között.8

5 Megjelent a Nógrádi Honismeret. Nógrád, 1975. április 23., 8.

6 Honismereti Ifjúsági Tábor Nógrádban. Honismeret, Sch. M. 1976. 1„ 20.

7 Befejeződött Salgótarjánban az országos honismereti akadémia. Nógrád, 1979. július 15., 1.

8 Hidváry István: A Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Körének 15 éve. 1981-1995. 1995. 283-290. www.arcanum.hu Letöltve: 2014. április 30.

313