Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: Nyíltszíni levéleszközös telep Legénd-Rovnyán
3.1.1. Vakarok Összesen 16 darab eszköz, az eszközök 34,78 %-a sorolható ebbe a kategóriába. Igen jelentős a nyersanyagpreferencia: a négy limnokvarcit (5. ábra 1,3,4, 7; 2. ábra 6) és egy radiolarit eszköz kivételével valamennyinek kovakavics a nyersanyaga (11 db). A leletanyagban csak szilánkvakarókat találunk, melyek munkaéle általában ívelt. Egy vaskos szilánkon készült darab (2. ábra 6; 5. ábra 4.) esetén a munkaélt a szupportszilánk bázisán alakították ki. A vakarok morfológiailag igen változatos képet mutatnak: közülük öt hajógerinc (carénoid) alakú (5. ábra 1; 2. ábra 7; 5. ábra 2; 5. ábra 3, 8.) és egy atipikus orros kialakítású eszköz is található. Egy példány (2. ábra 7; 5. ábra 2.) kivételével, amelynél a munkaél szabályos szépen, lamelláris retusálással kidolgozott, a vakarók többsége archaikus megjelenése folytán nem tekinthető felső paleolitikus típusúnak. Az egyetlen atipikus körvakaró mellett egy kisméretű körvakaró vagy szubcirkuláris vakaró is található a leletanyagban. Ez utóbbi némileg emlékeztet a Micoquien kultúrában elterjedt ún. „groszak” körvakarókra, azoknál azonban magasabb (8 mm). Az oldalél(ek) retusálása ritka, összesen három esetben (5. ábra 4,6, 8.) figyelhető meg. Előfordul a hátlapi vékonyítás és esetenként a bulbus eltávolítása (5. ábra 1; 5. ábra 3.). Ezek a jelenségek jól ismertek több morvaországi és bajorországi Szeletien lelőhelyen így Trbousany45 és Zeitlarn46 régészeti anyagában is. A hátoldali vékonyítási megtaláljuk ugyanakkor a korábban publikált micoquien-bábonyien jellegű cserháti lelőhelyeken is, így Galgagyörk-Csonkás-hegyen47 és Legénd- Káldy-tanyán is48. Előfordul a bázis szándékos törése (5. ábra 5, 7, 8.), amit a Szécsénke-Kis-Ferenc-hegy lelőhely anyagában is megfigyeltük49. Egy magas szilánkvakaró esetében előfordul a munkaél hátlap felől történő élesítése „Prondnik” jellegű keresztirányú leütéssel (coup de tmnchet transversal). Ez a technika elsősorban lengyelországi középső paleolitikus micoquien iparok bifaciális megmunkálású késeinek a jellegzetessége, előfordul azonban a németországi Buhlen-barlang Illb rétegének ugyancsak micoquien jellegű régészeti anyagában kaparok esetében50. Szórványos irodalmi említése ismert a morvaországi archaikus Szeletien iparban, Jezefany I. és II. lelőhelyről51. A Cserhát hegység paleolitikumában eddig két példát ismerünk az alkalmazására, Szécsénke-Kis- Ferenc-hegy lelőhely anyagában egy bifaciális kést52 és Buják-Szente lelőhelyen egy kaparót53. 3.1.2. Levéleszközök Öt bifaciális megmunkálású leletet soroltunk ebbe a kategóriába (10,87%). Az alacsony leletszám mellett is szembeötlő a viszonylagos nyersanyag-preferencia, 3 eszköz nyersanyaga kovakavics. Három a hossztengelyre aszimmetrikus, kettő szimmetrikus kialakí45 HLADÍKOVÁ 2002, 78, Obr. 9:3,4,7. 46 SCHÖNWEISS -WERNER 1986, 10, Abb. 3:8; HEINEN-BECK 1997, 84, Abb. 7:5,6. 47 MARKÓ et aL 2002, Fig 2.1, 2.4. 48 MARKÓ-PÉNTEK 2003-2004, Fig. 4.7. 49 PÉNTEK-ZANDLER 2013, 39. 50 JÖRIS 2001, 32 „Pradnik-SchaberAbb. 4.15; 4.16,1,3-5,7-11; 4.17,1-2.: OLIVA 1979, 48. 51 OLIVA 1979, 48. 52 PÉNTEK-ZANDLER 2013, 41. 53 PÉNTEK-ZANDLER 2014. 10. 30
