Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: Nyíltszíni levéleszközös telep Legénd-Rovnyán

tású. A kisméretű kvarcporfír (3-4. ábra 1.) levélhegy kivételével valamennyi plánkonvex keresztmetszetű. A darabok közül három egyértelműen levélhegynek tekinthető (3-4. áb­ra 1,2,3; 2. ábra 1,3). Érdekes az egyik levéleszköz bázisának alternáló völgyelésekkel tör­tént kialakítása, talán nyelezési célból. A két kisméretű, ép levélhegy (3-4. ábra 1; 2. ábra 1.) a közeli Szécsénke-Kis-Ferenc-hegy feltételezett Szeleden kultúrához tartozó régészeti anyagához54 kapcsolható. A nagyobb, de töredékes állapotú levélhegy (2. ábra 3; 3-4. ábra 3.) talán kapcsolatba hozható a korábban már publikált Legénd-Káldy-tanya lelőhelyen ta­lált micoquien-bábonyien jellegű eszközökkel55 vagy a Hont-Csitár lelőhelyen előkerült né­hány darabbal56. Azonos, vagy morfológiailag nagyon hasonló darabok származnak Becske-Júlia-major, valamint Galgagyörk-Páskomok lelőhelyek eddig publikálatlan lelet­anyagából is. A rovnyai lelet nyersanyaga nummuliteszes kovakavics, amely a még publi­kálatlan Legénd-Káldy-tanya #5 lelőhely anyagához való kapcsolatot veti fel. 3.1.3. Kaparok Hat leletet (13,04%) soroltunk ebbe a csoportba. Két kettős kaparó nyersanyaga kvarcporfír. Az egyiknek (2. ábra 2.) a kidolgozása igen finom; eredetileg lehetett csúcsos kaparó is, de a hegye törött. A másik töredékes darab esetében történt a kvarcporfír nyersanyagot hitelesítő PGAA vizsgálat57. Egy-egy egyenes élű egyszerű kaparó nyersanyaga nummuliteszes kovakavics és radiolarit, végül a két nagyobb (hosszuk 64 ül. 65 mm) kvarcit eszköz közül az egyik da­rab élmegmunkálása a nyersanyag kemény, ellenálló jellegénél fogva elnagyoltabb. Emi­att talán inkább durván fogazott eszköznek tekinthető. 3.1.4. Egyéb eszközök Összesen 19 eszközt és azonosíthatatlan eszköztöredéket, megmunkált, retusált da­rabot soroltunk ide (41,30%). A retusált szilánkok jellegtelenek, nem nevezhetők kapa­rónak. Feltűnő két aurignacien jellegű penge jelenléte, melyek közül az egyik (2. ábra 5.) tulajdonképpen egy szokatlan kombinált eszköz: bal oldalélé teljes hosszában aurigna­cien retussal megmunkált, disztális vége ferde, két előlapi völgyeléssel. Talonja facettált, az „ajak” (levre) megléte lágy ütő használatára utal. Említést érdemel még egy egyik élén aurignacien retussal megmunkált penge meziális szakasza (2. ábra 4.). Ugyancsak figye­lemreméltó a két tompított hátú töredék jelenléte a régészeti anyagban, amelyek legin­kább a felső paleolitikus Gravettien kultúrát idézik. 4. A fiatalabb őskori régészeti leletanyag leírása (3. táblázat) Az ilyen típusú feldolgozások annál inkább sürgetőek lennének, mert a Cserhát hegység és voltaképpen Nógrád-megye neolitikumának kőipara rosszul dokumentált és ismereteink meglehetősen hiányosak ezen a téren. 54 PÉNTEK-ZANDLER 2013, 40. 55 MARKÓ-PÉNTEK 2003-2004. 56 ZANDLER 2010, Fig. 6.1 57 MARKÓ et aL 2003. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom