Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Régészet - Péntek Attila–Zandler Krisztián: Nyíltszíni levéleszközös telep Legénd-Rovnyán
tású. A kisméretű kvarcporfír (3-4. ábra 1.) levélhegy kivételével valamennyi plánkonvex keresztmetszetű. A darabok közül három egyértelműen levélhegynek tekinthető (3-4. ábra 1,2,3; 2. ábra 1,3). Érdekes az egyik levéleszköz bázisának alternáló völgyelésekkel történt kialakítása, talán nyelezési célból. A két kisméretű, ép levélhegy (3-4. ábra 1; 2. ábra 1.) a közeli Szécsénke-Kis-Ferenc-hegy feltételezett Szeleden kultúrához tartozó régészeti anyagához54 kapcsolható. A nagyobb, de töredékes állapotú levélhegy (2. ábra 3; 3-4. ábra 3.) talán kapcsolatba hozható a korábban már publikált Legénd-Káldy-tanya lelőhelyen talált micoquien-bábonyien jellegű eszközökkel55 vagy a Hont-Csitár lelőhelyen előkerült néhány darabbal56. Azonos, vagy morfológiailag nagyon hasonló darabok származnak Becske-Júlia-major, valamint Galgagyörk-Páskomok lelőhelyek eddig publikálatlan leletanyagából is. A rovnyai lelet nyersanyaga nummuliteszes kovakavics, amely a még publikálatlan Legénd-Káldy-tanya #5 lelőhely anyagához való kapcsolatot veti fel. 3.1.3. Kaparok Hat leletet (13,04%) soroltunk ebbe a csoportba. Két kettős kaparó nyersanyaga kvarcporfír. Az egyiknek (2. ábra 2.) a kidolgozása igen finom; eredetileg lehetett csúcsos kaparó is, de a hegye törött. A másik töredékes darab esetében történt a kvarcporfír nyersanyagot hitelesítő PGAA vizsgálat57. Egy-egy egyenes élű egyszerű kaparó nyersanyaga nummuliteszes kovakavics és radiolarit, végül a két nagyobb (hosszuk 64 ül. 65 mm) kvarcit eszköz közül az egyik darab élmegmunkálása a nyersanyag kemény, ellenálló jellegénél fogva elnagyoltabb. Emiatt talán inkább durván fogazott eszköznek tekinthető. 3.1.4. Egyéb eszközök Összesen 19 eszközt és azonosíthatatlan eszköztöredéket, megmunkált, retusált darabot soroltunk ide (41,30%). A retusált szilánkok jellegtelenek, nem nevezhetők kaparónak. Feltűnő két aurignacien jellegű penge jelenléte, melyek közül az egyik (2. ábra 5.) tulajdonképpen egy szokatlan kombinált eszköz: bal oldalélé teljes hosszában aurignacien retussal megmunkált, disztális vége ferde, két előlapi völgyeléssel. Talonja facettált, az „ajak” (levre) megléte lágy ütő használatára utal. Említést érdemel még egy egyik élén aurignacien retussal megmunkált penge meziális szakasza (2. ábra 4.). Ugyancsak figyelemreméltó a két tompított hátú töredék jelenléte a régészeti anyagban, amelyek leginkább a felső paleolitikus Gravettien kultúrát idézik. 4. A fiatalabb őskori régészeti leletanyag leírása (3. táblázat) Az ilyen típusú feldolgozások annál inkább sürgetőek lennének, mert a Cserhát hegység és voltaképpen Nógrád-megye neolitikumának kőipara rosszul dokumentált és ismereteink meglehetősen hiányosak ezen a téren. 54 PÉNTEK-ZANDLER 2013, 40. 55 MARKÓ-PÉNTEK 2003-2004. 56 ZANDLER 2010, Fig. 6.1 57 MARKÓ et aL 2003. 31