Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Történelemtudomány - G. Toronyi Judit: Salgótarján választói társadalma a századelőn (1914–1917)

Felhasznált irodalom

Cs. Sebestyén Kálmán-Bódi Zsuzsanna: Salgótarjáni események 1918-1919. Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból Salgótarján, 2007.

Gerő András: Az elsöprő kisebbség Gondolat Kiadó Budapest 1988.

Magyar Törvénytár 1872-1874. évi törvényczikkek Budapest Franklin Társulat 1896. 7 Magyar Törvénytár 1913. évi törvényczikkek Budapest Franklin Társulat 1914.

Nógrád Vármegye Hivatalos Lapja XLII.évfolyam 52. szám 1913. december 25.

Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása Nógrád Megyei Levéltár Salgótarján, 2006. 12 A Szvircsek Ferenc: A szénbányászat és az urbanizáció kapcsolata Salgótarjánban In.:A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 1996-1997. XXI. kötet

Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása Negyedik rész A népesség foglalkozása a főbb demográfiai adatokkal egybevetve s a népesség ház- és földbirtokviszonyai Magyar Központi Statisztikai Hivatal Budapest 1915.

Újságok:

Nógrádi Hírlap Balassagyarmat 1913.

Felsőnógrád Losonc 1913.

THE VOTING SOCIETY OF SALGÓTARJÁN AT THE BEGINNING OF THE CENTURY (1914 - 1917)

BY JUDIT G. TORONYI

One of the fundamental attainment of 1848 was the formádon of the representative system of the Hungarian parliament. The principle of the representative system was realized in the Act V of 1848. After it all elections in the Dual Monarchy took place on the basis of Act XXXIII. The next success of the electoral reform was the Act XIV 1913.

Examining the influence of the Act 1874 and the Act 1913 on the basis of the electoral registers in Salgótarján we can point out that this fact was realized mostly in the case of the miners and the metalworkers. Although the numerical growth of the people involved in the list in 1917is significant compared to the number of the persons involved in the list in 1914, the proportion 10,4% shows that the greatest part of the population in Salgótarján had no lawful possibility for participating in the public life.

146