Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)
Történelemtudomány - Bódi Zsuzsa: A salgótarjáni kisiparosok az 1920-as években
XXXVII. KÖTET A DORNYAY BÉLA MÚZEUM ÉVKÖNYVE NEOGRAD 2013 TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY A SALGÓTARJÁNI KISIPAROSOK AZ 1920-AS ÉVEKBEN BÓDI ZSUZSA A háború utáni első évtized jelentős változásokat hozott Salgótarján életében. A háború, az 1919-es diktatúra, a Trianoni béke nagyon erősen meghatározták a település életét.1 Az 1919-es harcok sok kárt tettek a városban, nem is beszélve a sokáig itt tartózkodó katonaságról. Trianon után pedig Salgótarján határmenti község lett, kiszakítva környezete vérkeringéséből. Mindez nem kevés gazdasági nehézséget és nem utolsó sorban keserűséget okozott a salgótarjániaknak, és végig meghatározta a két világháború közötti korszakot. Az 1920-as években a gazdasági nehézségek együtt voltak jelen a fejlődéssel. Ugyanakkor ez volt az a korszak, mikor a község rendezett tanácsú városi rangot kapott, és ebben nagy szerepe volt a kisiparosoknak is. Új középületek épültek, új hivatalok nyíltak, egyre jobban fejlődött és épült ki a város. A város fejlődésének döntő eleme a nagyipari létesítmények (Rimamurányi-Salgótar- jáni Vasmű RT, Budapesti-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő RT, Palackgyár, Salgótarjáni Kőszénbánya RT) megszületése volt még a múlt században, és mindez maga után vonta az infrastruktúra kiépülését és a lakosság növekedését. Ráadásul a község, majd város növekvő lakosságának szüksége volt a szolgáltató iparra, a kisiparra a mindennapi élethez. Ennek hatására a múlt század folyamán számos kisiparos érkezett Salgótarjánba az ország minden területéről. A parasztoktól megvásárolt telkeken felépítették első házaikat, műhelyeiket. Ezek a kisiparosok lettek vállvetve a kereskedőkkel a város kispolgárai a vékony középosztály (tisztviselők, tanárok, orvosok, mérnökök, katonatisztek) szomszédságában. A vizsgált korszakban a gyárak termelése tovább növekedett, de a kisipar az országos termelésben a maga 25%-ával azért fontos tényező maradt. A háborút követő gazdasági válság nagy terheket rótt a kisiparosokra, hiszen a határ- változások miatt elvesztették fogyasztó rétegük egy jelentős részét, ráadásul a középosztály is elszegényedett. Ezért a korszakban a túlélésért való küzdelem határozta meg nagy részük életét. 1 Salgótarján története, Salgótarján, 1972., szerk. Szabó Béla, 407 L Salgótarjáni új almanach, Salgótarján, 1997., szerk. Cs. Sebestyén Kálmán, Szvircsek Ferenc, 308 L Salgótarján kronológiája I., Salgótarján, 1996., szerk. Dupák Gábor, Á. Varga László, 185 L 147
