Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Történelemtudomány - Judik Dorottya: Siketek összeírása az 1840-es években – avagy a fogyatékosok a történelemben

lyek által megértetik magukat azokkal, akik rendesen körülöttük vannak és idejük van megtanulni a nyelvüket".18

A felvilágosodás emberbaráti szelleme egyre inkább utat tört magának Európában, ami az oktatási módszerek megváltozásában is észlelhető volt. Franciaországban Charles Michel de EEpée (1712-1789) abbé, hogy siketekkel is megismertesse a vallási ismereteket, megtanulta a jelnyelvüket. Rövid idő múlva már iskolát is alapított, amelyben az általa kidolgozott egységes jelnyelvi rendszer volt a kommunikációs- és nevelési eszköz.19

A felvilágosodás korának legtehetségesebb uralkodója, II. József 1777-ben Franciaországban tett látogatásakor megtekintette EEpée 1770-ben létrehozott iskoláját és az ott tapasztaltak annyira meglepték, hogy hazatérve, Bécsből azonnal két embert küldött a párizsi siket intézmény tanulmányozására. A porosz példa is hathatott, hiszen Lipcsében és Berlinben 1778-ban létesültek iskolák. Végül 1779-ben Bécsben létrejött a Siketnémák Intézete.20

Magyarországon - legfőképpen a 18. századtól - a siketek gyámolítása az árvaházakban történt, oktatásról ebben az időszakban még nem beszélhetünk. Az árvaházak magyarországi elterjedése elsősorban a protestáns lelkészek tevékenységéhez fűződött. A pietista Hrabovszky György (1762-1825) a Veszprém megyei Kissomlón és Várpalotán tartott fenn árvaházakat. Ismeretes a „Siketek és némák iránt való tisztünkről” című, 1801-ben készült, sajnos kéziratban maradt munkája.21

Óriási volt a tudatlanság a siketség mibenlétéről, annak okairól. Voltak olyan orvosok, akik ezt gyógyíthatónak tartották: a jászok kapitányának 1750. október 18-án kelt körrendeleté szerint Árokszálláson dolgozott egy olyan doktor, aki „mindenféle vak és siket személlyeket, hogy ha 20, vagy több esztendőig is vakok vagy siketek voltának, csudálkozásra méltó módon rövid idő alatt, sokszor egy fertály óra alatt” meggyógyított.

18 Descartes: Értekezés a módszerről. Bevezette, a szöveget gondozta és a kommentárokat írta: Boros Gábor. Bp., 1992. Ikon Kiadó. 65. p.

19 Kósa-Lovászy, é.n. 2. p.

20Vayk (Vay Sarolta): A váci siketnéma intézet alapítói. In: Vasárnapi Újság. 46. évf. 38. sz. 1899.09.17.631. p. A 19. században a porosz intézetekben terjedt el a francia oktatási módszer ellenpéldája a „német módszer” vagy más néven az orális módszer. Ennek a lényege az volt, hogy a siketek a jelnyelv helyett a hangzó nyelvvel való kommunikációt sajátítják el.

21 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. IV. köt. Bp., 1896. 1358-1362. p.

111