Balogh Zoltán – Fodor Miklós Zoltán (szerk.): Neograd 2013 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 37. (Salgótarján, 2014)

Történelemtudomány - Judik Dorottya: Siketek összeírása az 1840-es években – avagy a fogyatékosok a történelemben

Magyarországon Cházár András (1745-1816) Gömör vármegyei főjegyző nevéhez fűződik az első siketnéma iskola megnyitása. Barátjával, Gömör megye egyik legnagyobb birtokosával,

Sturmann Mártonnal együtt egy emberbaráti intézet létrehozásában gondolkodtak. 1799-ben Cházár András Bécsbe ment a siketek oktatásának tanulmányozása végett. A tanulmányút végeztével a magyarországi iskola létrehozása céljából a Magyar Kurírban tette közzé tapasztalatait. 1799 végén,

Sturmann Márton jóvoltából Gömör megye közgyűlése elé vitték a siketnémák oktatásának ügyét. Cházár András ebből az alkalomból készített memoranduma és Joseph May-nek, a bécsi Siketnéma Intézet igazgatójának két javaslata a pesti egyetemhez került.

Joseph May egyik javaslata „Intézet egy siketeket és némákat nevelő-oskolának felállítása végett Magyarországon” címet viselte. I. Ferenc császárhoz is eljutott a memorandum, melynek hatására az uralkodó 5000 forintot adományozott és a Helytartótanács 24112. számú rendeletével megbízták Cházár Andrást az intézmény javára történő adomány- gyűjtéssel. A fáradozás meghozta a gyümölcsét: 1802-ben 50000 forint gyűlt össze, így augusztus 15-én Vácon, az egykori püspöki székház helyén, az intézet megnyitotta kapuit. Az iskola igazgatójává a Bécset is megjárt Simon Antalt nevezték ki.22 23

A váci Siketnéma Intézet létrejöttével megjelentek a siketek oktatásával foglalkozó írások, elsősorban a siketeknek a magyar társadalomba történő aktív bevonása céljából. Az erre történő figyelemfelhívás végett jelentette meg a „Váci Királyi Siket-Néma Nevelő Ház” 1803-ban „A1 Siket-Némák' Nevelés és Tanítás által áhétatos Keresztényekké és az Ország' hasznos Tagjaivá való formálásának szükséges voltáról szóló Irás”-t.

Az intézetben a növendékek a mindennapi életvitelhez szükséges ismereteket sajátítottak el: többek között rajzolást, „ékes-írást”, fiúk esetében különböző mesterségeket, lányok esetében pedig háziasszonyi foglalatosságokat. A váci Siketnéma Intézet első növendékeinek a névjegyzékét az alábbi táblázatban tesszük közzé:

A’ SIKET-NEMAK*

NEVELÉS, es TANÍTÁS

Által

Áhétatos keresztényekké

AZ ORSZÁG'

HASZNOS TAGJAIVÁ

V A L 6

FORMÁLÁSÁNAK

SZÜKSÉGES V ÓLTÁRÓLSZÓLÓ

ÍRÁS,

MELLYET

A* NEMES MAGYAR NEMZETNEK

AJÁNLANAK

A’ V. S. M. N. H. E.

vAtzon,

MáramaroJjí Gottüeb Antal* belöíval. **oj.

2. ábra: Figyelemfelhívás céljából 1803-ban megjelent tájékoztató „füzet” a siketekről és a társadalomban betöltött szerepük javításáról (MNL NMLIV1. b.

1803. évi közgyűlési iratok. 437/1803.)

22Vayk (Vay Sarolta): A váci siketnéma intézet alapítói. In: Vasárnapi Újság. 46. évf. 38. sz. 1899.09.17. 632-633. p.

23 MNL NML IV 1. b. 1803. évi közgyűlési iratok. 437/1803.

112