Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Régészet - Balogh-László Emese: A salgói vár kora újkori kerámiaanyag

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA JLL JV1ÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI.

A nem hódolt területek kerámiája megismerésének elsődleges támpontja Pará- di Nándor 1963-ban megjelent magyarországi középkori pénzleletes cserépedényekről írott tanulmánya, ugyanis a cikkben tárgyalt kerámiaedények többségét 1526—1711 között rejtették el.18 Kalmár János 1959-es művében a füleki vár 15—17. századi anyagát mutatta be.18 19 Az 1980-as években Lázár Sarolta az egri vár leleteiről szóló munkájában20 elsőként próbálkozott meg az északkelet-magyarországi, 16—17. századi magyar kerámiaanyag tipizálásával, 2004-es doktori disszertációjában pedig Tomka Gábor foglalkozott átfogóan Mohi mezőváros, valamint Ónod és Szendrő várak kora újkori cserépedényeivel.21

Látható volt tehát, hogy Magyarország kora újkori kerámiaanyagának megismeréséhez nélkülözhetetlen a várak leletanyagának feldolgozása. Ugyanis az erősségek egy része - így Salgó mellett többek között Szanda - a 16. század végén pusztult el, így a legkorábbi leletanyag jól elkülöníthető a későbbi kerámiatípusoktól. A várak másik részének pusztulása viszont a 17—18. század fordulójára tehető, így a későbbi leletanyag is megismerhetővé válik.

A magyarországi reneszánsz díszkerámiával 1954-ben Voit Pál foglalkozott először alaposabban. Korábban felmerült, hogy ezek az edények délnémet, illetve török eredetűek lennének, azonban Voit Pál megállapította, hogy ezek a kerámiák magyar készítmények, s a 16. század elején már megjelentek. A Nógrád megyéből akkor ismert anyagot mázazásuk és díszítésük alapján csoportokba rendezte.22 Szintén fontos Melis Katalin munkássága, aki a budai királyi palota 15—16. századi díszedényei kapcsán foglalkozott az úgynevezett metéltmázas kerámiaanyaggal.23

A salgói vár kerámialeletei szempontjából - a Parádi Nándor és Tomka Gábor által ismertetett anyagon túl - kiemelkedően fontos az egri24 és a füleki várban25 feltárt, valamint a kisebb mennyiségű csővári kora újkori anyag,26 melyek földrajzi közelségük és jellegük miatt kiváló párhuzamként szolgáltak a Saigon előkerült leletanyag feldolgozásakor.

18 1526 előtti időre 29, 1526—1711 közé 60 darab pénzleletes edény keltezhető. Parádi, 1963. 218.

19 Kalmár, 1959.

20 Lázár, 1986. 35-63.

21 Tomka , 2004.

22 Voit, 1954. 94-100.

23 Írásné, 1984. 205-221.

24 Az 1950—1960-as évek ásatásain előkerült egri kerámiaanyag közlése Kozák Károly nevéhez köthető. Kozák, 1963. 130-132; 157-162. Kozák, 1964. 221-272. Kozák, 1966. 97-152.

25 A füleki várban 1944-ben folyt ásatás. A feltárás kerámiaanyagának jelentősebb példányait Kalmár János 1959-ben megjelent monográfiájában közölte. Kalmár, 1959.

26 Feld-Jakus-László, 1979. 7—62.

67