Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Régészet - Balogh-László Emese: A salgói vár kora újkori kerámiaanyag
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BELA UZEUM ÉVKÖNYVÉ XXXVI. A SALGÓI VÁR KORA ÚJKORI KERÁMIAANYAGA BALOGH-LÁSZLÓ EMESE A vár rövid története A salgói vár a mai Nógrád megye északi részén található. A várat jelenlegi ismereteink szerint a Kacsics nemzetség Illés-ága építtette. Az erősséget 1341-ben említik először az írott források. A várat 1460-ban a huszita bratrik foglalták el. Tőlük még ez évben Mátyás király foglalta vissza, majd adományozta a Szapolyai családnak. 1528-ban Ráskai István kapta meg Salgót és a hozzá tartozó területeket Szapolyai Jánostól, s egészen 1542-ben bekövetkezett haláláig birtokolta is azokat. A salgói vár ekkor veje, Bebek Ferenc birtokába került, aki azonban 1548-ban eladta Derencsényi Farkasnak. 1554-ben Kara Hamza szécsényi bég és Ali hatvani bég elfoglalták a Salgótól északra fekvő füleki várat, majd innen indultak Salgó ellen. Kara Hamza bég csellel elfoglalta az erősséget, melynek őrsége Zagyvái Simon várkapitánnyal együtt megszökött. A várról szóló utolsó írott forrás 1591-ből származik. Valószínűleg az 1593-as, Tieffenbach Kristóf és Pálffy Miklós vezette visszafoglaló hadjárat során sikerült innen kiűzni a török csapatokat. A vár feltehetően ezen harcok során pusztult el. Ezt támasztják alá az 1981 és 2006 között zajló ásatásokon megfigyelt égésrétegek, pusztulási rétegek is, a leomlott torony, valamint a feltárás során talált ágyúgolyók is. Az 1593. évi pusztulás mellett szól az is, hogy ezután a salgói vár már nem szerepel az írott forrásokban.1 A salgói vár feltárásának első szakaszáról már napvilágot látott egy előzetes jelentés a Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyveinek X. kötetében, ahol néhány lelet is bemutatásra került.1 2 Jelen tanulmány az ásatás során feltárt kora újkori, 16. századi cserépedény-anyagot dolgozza fel.3 1 A történeti adatokra lásd az ásató előzetes összefoglalásait. Feld, 1984. 213—264. Feld, 2002. - továbbá Hegyi, 2007. 836—839. 2 Feld, 1984. 213—264. Az újabb kutatásokra lásd Régészeti kutatások Magyarországon 2001— 2006 (2003-2007) köteteit. 3 A témában két szakdolgozat született 2009-ben és 2011-ben: László, 2009. és László, 2011., illetve a kályhacsempékről 2012-ben jelent meg cikk a Nógrád megyei Múzeumok Évkönyvében. László, 2012. 179-206. 65
