Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Régészet - Balogh-László Emese: A salgói vár kora újkori kerámiaanyag
NEOGRAD2012 • ADORNYAYBÉM ^L^ÚZEUM ÉVKÖNYVEXXXVI. nevezett sinces tálak közé tartozik, azaz a tál öble megtörve egy szélesebb peremsávban folytatódik. Bár a tálak, tányérok már a 15. század végén megjelentek, sinces, mázas tálakat csak a 16. század második feléből származó leletanyagokból ismerünk.53 Peremük lehet hullámosra vagy egyenesre kiképzett. Anyagukban egy esetben mutatkozik eltérés, ugyanis egy töredék nem fehér, hanem rózsaszínű. A sinces tálak esetében kedvelt volt a sárgásbarna és a zöld máz használata. Egy tálon megfigyelhető, hogy a peremet zöld ólommázas alapon fehér ónmázas háromszögek díszítik, míg a tál öble barnamázas. (29. kép) Egy esetben pedig a tál teljesen fehér ónmázas lehetett, azonban a máz minősége és a tálat ért hőhatás következtében a máz lepattogzott, s mára már csak az edény kis részén figyelhető meg. (30. kép) A tálak díszítésével kapcsolatban egy kérdésre még nem sikerült választ találni. Két esetben ugyanis a máz felhólyagosodása figyelhető meg, mely a máz fel- forrásának következménye, s nem jelenthető ki egyértelműen, hogy technológiai hiányosság miatt keletkezett, esetleg szándékosan, egyfajta díszítést képezve a tálon. (31. kép) Egy esetben csak a tál aljának töredéke került elő, amelyen egy bekarcolt tölgylevél látható. (32. kép) A 13. táltöredék már a török anyagi kultúra részét képezi. Anyaga szürkésfehér, máza is eltér az egyéb edényeken megfigyeltektől, sokkal sötétebb a talpkarima részen, míg a tál alján már világoszöld. A talpkarima legömbölyített. (33—34. kép) 3. Redukált égetésű díszedények A kerámiaáruk ezen csoportjához egy homokos soványítású korsó töredékei és egy kancsó nyaktöredéke tartoznak, melyek felülete fényesre polírozott. Összesen 4 töredék tartozik ebbe a csoportba. (35—36. kép) Megfigyelhető, hogy az edények külső felülete sötétebb, mint a törésfelület és a belső felület. A töredékesség miatt egyik edény formája sem határozható meg egyértelműen. A korsó oldaltöredékeinek belső felületéről megállapítható, hogy az edény testét egy darabból korongolták, azonban a nyakat már külön készítették el. A korsó aljtöredékénél megfigyelhető, hogy az edényfenék széle az edény oldalával tompaszöget zár be. Mindkét edény nyaktöredékén bekarcolt díszítések - két körbefutó hornyolt vonal - láthatók, emellett a korsó nyakán körben jobbra dőlő ferde, bekarcolt vonalkák figyelhetők meg. A kancsó nyakán és a korsó aljtöredékén függőleges polírozás nyoma figyelhető meg. Ezzel szemben a további két töredéken ferde, íves polírozás nyomai látszanak. A korsó oldaltöredékén figyelhető meg, hogy a polírozás segítségével összetettebb mintákkal is díszítették az edényt, ezen a darabon ugyanis növényi ornamens is található. 53 Lásd Tomka, 2004. 68—72. 78
