Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Régészet - Balogh-László Emese: A salgói vár kora újkori kerámiaanyag
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA,JLL .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. 4. Losticei kerámialelet A vár területéről szórványként előkerült egy loáticei kupa vagy pohár peremének töredéke. (37. kép) A salgói töredék törésfelülete kékesszürke, barna felületét apró hólyagok borítják. A száj átmérője 6 cm, a töredékesség miatt többi adata nem ismert. A perem alatt 2 cm-rel indul két lapított hurkafül. Holl Imre feltételezése szerint a losticei kerámiák importja a 16. században már megszűnt, azonban Benda Judit kutatásai alapján egyértelmű, hogy még a 16. században is érkeztek hazánkba - így a salgói várba is - morvaországi termékek,54 azonban az már kérdéses, hogy a századon belül pontosan mikor. „Bécsi jellegű” fazéklelet A felsővárban egy, Holl Imre tanulmányai alapján55 „bécsi” típusúnak nevezett, az ő véleménye szerint osztrák fazekasközpontból származó edény peremtöredéke került elő. A grafitot is tartalmazó edény redukált égetésű, sötétszürke színű. Pereme visszahajtott, vastag, legömbölyített, azonban nem látható rajta perembélyeg. Szájának átmérője 18 cm, azonban a töredékesség miatt több adata nem ismert. A csővári várban előkerült párhuzam alapján a 15—16. század fordulóján készíthették.56 Pipalelet Bár a török hadsereg által elfoglalt várakból és városokból igen változatos pipaleletek kerültek napvilágra, addig a salgói várból mindössze egy vörös anyagú pipa kéményének töredékét ismerjük. A pipa vörös anyagú volt, felületét polírozták. (38. kép) Csupán lapolt, sokszögű kéményének töredéke maradt fenn, azonban párhuzamok, így többek között az egri vár feldolgozott anyaga alapján és a Kondorosy Szabolcs és Tomka Gábor által kidolgozott topológiai sornak köszönhetően rekonstruálható a pipa teljes formája.57 A salgói töredék párhuzamai előkerültek Egerben és Jeni Palánk nevű palánkvár területén is. Ezek a darabok vöröses színűek, tűzterük és nyakuk nyolcszögletes kiképzésű, csészéjük félgömb alakú. Az egri pipa58 sajnos nem keltezhető pontosan, mert az 1950—60-as években zajló feltárások során annak pontos előkerülési helye nem lett rögzítve. A Jeni Palánkon talált darabok közül több szintén nem keltezhető, mivel felszíni szórványként, terepbejárás során találták meg.59 54 Holl, 1955. 161., HOLL, 1990. 227-229. és Benda, 2008. 376. 55 Holl, 1955. 163. 56 Feld-Jakus-László, 1979. 45. 1. kép és 46. 57 Tomka, 2000. 29. 58 Varga, 2009. 28. 127. 59 Gaál, 2004. 264. 3. kép és 265. 8. kép 79
