Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Múzeumügy - Veres Gábor: Múzeumok társadalmi szerepének változása Európa közepén. Általános tendenciák és az intézményi működés gyakorlata a múzeumi kultúraközvetítés, közművelődés módszereinek átalakulásában
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLAJL .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. hogyan kérdése legalább ennyire fontos. Az, hogy az üzenet eléri-e a kérdésben felsorolt célcsoportokat az üzenet közvetítésén, a kifejezésmód kiválasztásán múlik.52 A múzeumpedagógiai tevékenység a „jó gyakorlatok” kialakításának számos kézzel fogható eredménye volt az intézmények számára, melyek közül talán a legfontosabb az iskolai tananyaggal több ponton való kapcsolódás. A pedagógiai munka során tervezhetőbbé vált az új típusú múzeumi kínálat bekapcsolása az oktatómunkába. Létrejött egy olyan bázis a pedagógusok körében, akik munkájuk során a múzeumokban őrzött tárgyi örökség segítségével mélyítik el a diákok tudását. Felhasználják a múzeumpedagógiát az alapvető kompetenciák kialakításában. Jelentősen növekedett a múzeumpedagógiai foglalkozásokon részt vett diákok száma. A múzeumpedagógusok szakmai tevékenysége fejlődött a folyamatos szakmai kontroll és visszajelzések hatására, mely a szakterületen dolgozóktól és a pedagógusoktól rendszeresen érkezett feléjük. A múzeumpedagógiai tevékenység már messze túlmutat a kistérség határain és különösen Egerben az ország minden részéből érkeznek osztályok. ÖSSZEGZÉS A dolgozat azt mutatta be, milyen irányú változások történtek a múzeumokban „Európa közepén” az elmúlt kétszáz esztendőben. A változás jelentős, ez akkor is tény, ha a múzeumokra vonatozó jogszabályokban, tudományos munkákban, a múzeum definícióját áttekintve alig tapasztalunk különbségeket. Ez a látszólagos ellentmondás azt mutatja, hogy a múzeumok alapfeladatait tekintve nincsen számottevő változás. A definícióban szereplő fogalmak közül azonban (gyűjtés, rendszerezés, tudományos feldolgozás, nyilvántartás, bemutatás) más-más kapott nagyobb hangsúlyt az eltelt időszakokban. A múzeumok átalakulása nem is elsősorban a hangsúly eltolódásban, hanem a „hogyan” kérdésében ragadható leginkább meg. Sokat változtak a rendszerezés, nyilvántartás módszerei, ez utóbbi esetben az informatika révén különösen forradalmi átalakulást tapasztalunk, mely folyamatosan újabb lehetőségekhez is jut, például újabb szoftverek, adatbázis rendszerek vagy éppen az internet révén. Ez a dolgozat a bemutatás szerepének változásvizsgálatára helyezte a fő hangsúlyt. A folyamatokat a múzeumi jogszabályok és a múzeumok tényleges működésének oldaláról közelítette meg. Az elemzett példák többségében hazaiak, illetve Európa közepéből, tehát a környező országokból származnak, csak az ösz- szevetés kontrasztjainak érzékeltetésére hoztunk távolabbi (Egyesült Királyság) és ma már itthon is érvénysülő jó gyakorlatokat. 51 Veres, 2011b. 4-7. 34
