Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BELA UZEUM ÉVKÖNYVÉ XXXVI. A tárók kettő kivételével csak süllyedés formájában jelentkeznek a felszínen. Elhelyezkedésüket 11. ábra mutatja. 11. ábra: A tárók és süllyedéseinek elhelyezkedése (bx=bauxit: Szerk.: Prakfalvi P. 2012). 3.3 A szendehelyi földfesték (okker) bányászata és felhasználása Hála Józsefnek (1987) szokolyai adatközlők a következőket mondták: „Szendehelyről hordták a sárgafődet. Kiskapával kiásták és kézzel szedték. Hátikosárban hordták haza. Három-négy asszony összeállt, általában ősszel mentek érte, gyalog. Kb. félig szedték a kosarat. Tárolták: pincében, kamrában, valami edénybe rakták, vagy a sarokba leöntötték. A ház földjét marhaganajjal simították, a falak mellett sárgafőddel kenték be. Szombatonként csinálták, egy-kéthetenként. A simítás az 1950-es években még szokás volt. A sárga fődért Szendehelyen nem kellett fizetni. Szendehelyen a helybeliek, a verőciek stb. is szedték. ” (adatközlő özv. Fe- rencz Jánosné szül.: 1907, Diósjenő, gyűjtötte: Hála József 1981-ben Szokolyán). „Neve itt: sárgafőd. Hátikosárban hordták haza, asszony vagy férfi. A falak tövit kenték be vele. Szendehelyről is hordták bátyival. Ezzel kenték be a ház földjét. ” (adatközlő: B. Olli István, szül.: 1892, gyűjtötte: Hála József 1981-ben Szokolyán). „Van a falu határában veresfőd. Sárgafődet Szendről (Szendehelyről) hoztak. A ház földjét minden szombaton marhaganajjal (volt, aki kormot is tett bele) kenték fel, vagyis simították. A fal mellett kb. egy tenyérnyit körbe sárgafőddel kentek be. Három-négy asszony összeállt, gyalog mentek Szendre. Fizetni nem kellett érte. Egy fél hátival elég volt egy évig. Kézzel szedték a hátikosárba. Egy literes lábasban vízzel oldották fel. Vödörben volt a marhaganaj, kezükben a ruhadarab, azzal simították. A helyi sárgafődes gödörben volt fehérfőd is. Ebből tettek a csibék vizébe, hogy jobban emésszenek. És meszelték vele a ház oldalát, az istállót stb. ” (adatközlő Serfőző Józsefné Pintér Júlianna szül.: 1900, gyűjtötte: Hála József 1981-ben Szokolyán). Ugyan pontosan nem tudjuk, hogy a szokolyaiak honnan 326
