Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉUjLL .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. ban mélyült) amiben nagymennyiségű piritet tartalmazó rétegeket harántoltak. Az írja a továbbiakban, hogy az Sze-I.-es fúrástól D-re mélyült kutató aknákban (Sz-I. és Sz—II.) hasonlóan megtalálták a pirites rétegeket.39 Kételkedésre ad okot ezen adatok elfogadásánál az, hogy semmilyen dokumentumát nem találjuk ezeknek az aknáknak, valamint a földtani változékonyság szinte kizárttá teszi, azt az állítást, hogy az aknákban mindkét pirittartalmú réteget ugyanolyan vastagságban és pirittartalommal tárták fel. A Sze-I.-es fúrástól északra is mélyítettek egy 7 m mély aknát (Sz-A), de ez csak piritnyomokat találtak. „Ezen aknácskák kutatási célja aranykutatás volt. Aranyat nem leltünk, ezért a további kutatás abbamaradt, így a pirít előfordulás is teljes feledésbe ment. Minthogy népgazdaságunknak ez a dús pirit-véleményem szerint-igen fontos nyersanyag, javaslatot teszek ennek kiaknázására.” A javaslattevő készletet is számol a területre: 4 000 000 tonna pirít. A készlet irreális legfőképp azért, mert bizonytalan adatokra épít. Ismerte az Sze- II.-es fúrás rétegsorát, ami semmilyen piritre utaló adatot nem mutatott, pedig azt azért mélyítették közvetlen az Sze-I.-es fúrás mellé (1. ábra), hogy megerősítsék annak adatait. Annak ellenére, hogy ez nem igazolódott be a Nehézipari Minisztérium utasította az Ércbányászati Feltáró Vállalt igazgatóját, Toldi Jánost és geológusát, Mikó Lajost, hogy helyszíni bejáráson vegyenek részt. Toldi János a helyszíni szemle után bejelenti a Budapesti Bányaműszaki Felügyelőségnél az akna mélyítésnek tervét.40 Lemélyítik a Sz-III.-as aknát, amiről Mikó Lajos (1957) jelentést készít. A 21 m mély akna, az Sze-I.-es fúrástól DK-re kb. 20—25 m-re lett telepítve, de számottevő piritet nem tártak fel. Az össze S = 0,5—3,1 %.41 Mikó Lajos (1958) zárójelentése a Szendehely-Ősagárd között 1957—58-ban végzett piritkutatásról című anyagban egyértelműen megállapította, hogy a kutatás negatív eredménnyel zárult. Egy aknát létesítettek az Sze-I.-es fúrás mellett (Sz—III. néven) és három fúrást is mélyítettek (ezek az aknákhoz közel mélyültek, ezért nincsenek külön feltüntetve az 1. ábrán, sorszámuk pedig IV.—V.—VI., részletesebben a 13. ábrán látható), amelyek az aknákhoz hasonló, negatív eredményt adtak. A szerző kizártnak tartja a jelentősebb pirít feldúsulását. A Budapest környéki geológiai kirándulások leírásánál42 arra is információt kapunk, hogy a triász mészkő „hasadékaiban” található a fehér tűzálló agyag, amit szobrászati célra is használtak. Egyelőre nem magyarázható, hogy milyen indokok alapján írja a mészkő hasadékait, mint lelőhelyet. 39 Schwetz, 1957. 40 Toldi, 1957. 41 Mikó, 1957. 42 Schafarzik - Vend - Papp, 1964. 319
