Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BELA

UZEUM ÉVKÖNYVÉ XXXVI.

1. BEVEZETES

Nógrád megye DNy-i részén található Szendehelyen még a földtani szakma számára is kevéssé ismert táró bányászat folyt a XIX—XX. században. A kitermelt nyersanyag: vasérc, festékföld (amit nyers állapotban „budai földnek” is hívtak /nevét onnan kapta, hogy a legjelentősebb táróbányászata a Budai-hegységben folyt Budaörs környékén/, de formába öntött, tégla formájú alakját piktortéglaként hozták forgalomba, töltőanyagként és egyben fehér színező anyagként használták a festékek kikeverésénél), okker (színezőanyagként használták a festékek kikeverésénél), amit különböző időben műveltek. A földtani irodalom feldolgozás során a település közigazgatásán szénre és piritre (és az abban található aranyra) is történtek kutatások, ezek is feldolgozásra kerültek. Különböző geológiai folyamatok során keletkeztek ezek a nyersanyagok. A vasérc, a festékföld és az okker kialakulása valószínűleg a bauxit képződéséhez kapcsolódhat, de a vasérc és az okker esetén nem zárható ki a hidrotermális kialakulás sem, a szén vulkáni piroklasztikumban jött létre, a pirit (a vélt arannyal) hidrotermális tevékenyéghez köthető.

Az említett nyersanyagok és indikációk elhelyezkedését az 1. ábra mutatja.

Ä= vasérc (Kálvária-domb. Kapáskáti-patak K. IV. és 14. sz. táró)

WWVWWV ' A A *

0 = festékföld (Kapáskúti-pataktól Ny-ra lévő tárók) o = földfesték (okkersárga) (IV. sz. és 14. sz. táró)

♦ = szén indikáció (Hármas-árok)

0 = pirit és aranykutató aknák fúrásokkal (Sz—III. Sz-A 1932?; Sz-III. 1957)

VvWW —’ VvW VWV WW '

@= Fúrások (Sze-I. 1923; Szeri!-III 1932-33; Sze-2-3-5 1972)

1. ábra: Kutatólétesítmények (fúrások, aknák, tárók) és nyersanyag lelőhelyek térképe

(Szerk.: Prakfalvi P. 2012).

308