Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Természettudomány - Prakfalvi Péter: A szendehelyi vasérc, festékföld és okker bányászatának, valamint a szén és a pirit (arany) kutatásának története

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA

ÍÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI.

A fenti nyersanyagok meghatározását pedig az alábbiakban adjuk meg:

Vasérc: Jelentékeny vastartalommal rendelkező érc. Négy helyről ismert a vizsgált területen. Az egyik a Kálvária-domb kőfejtőjében, a másik a Kapáskúti-patak K-i oldalában. Ez utóbbira kérvényezhette a kutatási engedélyt, koncessziót az András Ércbányamű. Itt még vörös kalcit is található, ami hidrotermális tevékenység során alakult ki. A harmadik a Kapáskúti-patak-Lósi-patak (Monyók-völgy) találkozásánál lévő IV. sz., a negyedik pedig a 14. sz. táróban ismerhető fel. A tárókban teléres megjelenésű, a másik két helyen fészkekben jelentkezik és jellegzetesen salakos kifejlődésű. A felsorolt lelőhelyeket az 1. ábra mutatja.

Festékföld (budai föld /feldolgozva piktortégla vagy festőtégla/): A festékföldek vízben oldható, változatos színű, agyagos kőzetek, néhány % fémoxid tartalommal. Anyagát közvetlenül, de leggyakrabban öt anyag keverékeként (1. festékföld /ez gyakorlatilag a fedőképességet és részben a színezést biztosító töltőanyag/ 2. színező anyag 3. kötőanyag /enyv vagy mész/ 4. víz 5. kötőképesség és kenhetőség növeléséhez lenolaj) festéknek használhatók. A budai föld típusú festékföld lelőhelyek többnyire egybeesnek a tűzállóagyag előfordulásokkal.1 2 A kitermelt festékföldet formába öntötték és téglatest alakjában, piktortégla néven forgalmazták.3 Festékföldet termeltek a Kapáskúti-pataktól Ny-ra a Lósi-patak (Monyók-völgy) északi részén található tárók sorozatában, amelyek napjainkban már csak süllyedések formájában ismerhetők fel. A Kapáskúti-pataktól K-re lévő még épségben lévő két táróban (IV. és 14. sz., ez utóbbi látható a címlapon) valószínűleg festékföldet is bányásztak, de elsődlegesen a hidrotermális érctelérek követése, feltárása volt a cél. A felsorolt lelőhelyeket az 1. ábra mutatja.

Földfesték (színező anyag):

okkersárga: Általában vasásványok elegye. Színe a vas megjelenési formájától függ. Az okker egyes részeken hidrotermális vasércek oxidált, máshol a bauxitok degradált és oxidált részei. Színezőanyagként használták. Az általában fehér színű festékföld szennyező anyagaként is megjelenhet, így abból válogatással kellett elkülöníteni. A Kapáskúti-patak völgyétől K-re lévő két táróban (IV., 14.) is termelhették anyagát. A felsorolt lelőhelyeket az 1. ábra mutatja.

bécsi fehér: őrölt esetleg iszapolt puha mészkőből áll.4 A vizsgált területen nem bányásztak és nem készítettek ilyen színező anyagot.

1 Berentés, 2011. (a szerző innen vett mintát)

2 Jantsky, 1950.

3 Végh, 1968., Steinhäuser, 1999.

4 Nagy-Balogh, 1953.

309