Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Irodalomtörténet - Handó Péter: Hagyatékból szerkesztve. Adalékok Marschalkó Zsolt (1962–2008) Viking című posztumusz kötetéhez
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA J JL ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. A darabok közötti sorrend kialakításánál keletkezésük feltételezhető sorrendjét tekintettük mérvadónak, amit a rendelkezésünkre álló források - megjelenés, bemutató - alapján állapítottunk meg. A továbbiakban ezek ismertetésére koncentrálunk. A Gyóntatás című komédiát a Marschalkó Elemérnétől kapott, általunk 1-essel és 6-ossal jelölt, BBMKK helyismereti gyűjteményébe került floppy tartalmazza. Mindkét Gyóntatás.doc fájl mérete 135 680 bájt, utolsó módosításának időpontja 2004.07.16. 13:48:44, a számítógép szerinti szerzője Readiris. Ezek az információk kizárják a „két szöveg” közötti eltérés lehetőségét, ezért két fájlról, de egy szöveg- változatról beszélhetünk. Ezt tekintettük kiindulási alapnak és ezt vetettük össze a salgótarjáni Balassi Bálint Asztaltársaság Asztaltársasági Füzetek V. évfolyam 1. számában, 1996-ban megjelent publikációval. Az összehasonlítás során megállapítható volt, hogy a Nagy Zoltán palóc mesegyűjteménye alapján készült komédia nyomtatott és elektronikus változata között lényeges eltérés nincs, néhány tipográfiai különbséget viszont megfigyelhetünk: a rendezői instrukció vonatkozásában az Asztaltársasági Füzetekben a zárójelet perjel helyettesíti, illetve a nyitószínre vonatkozó instrukciók a fájlban nincsenek zárójelezve. Ez utóbbi pótlását szükségesnek véltük, mivel Marschalkó Zsolt jelen kötetben közölt további művei esetében ezzel a megoldással élt az általunk használt elektronikus kézirataiban, illetve a drámaközlés bevett konvenciója is ezt követeli meg. A fenti okok miatt nem vettük át az Asztaltársasági Füzetekből a szereplők neve után alkalmazott kettőspontot sem. Marschalkó Zsolt színdarabjainál a három pontot nem csak a gondolat befejezet- lenségére, szövegkihagyás jelölésére, hanem lélegzetvételnyi szünetek jelzésére is használta, ezért nem láttuk szükségesnek, hogy az Asztaltársasági Füzetekből átvezessük Maris első megszólalásánál a hármaspontokat követő nagy kezdőbetűit („A böjti”, „Bort”10 11), inkább megtartottuk a felsorolás mondatrészjellegét. Átvettük viszont az „úr” kis betűs írásmódját a „gyött a pesti úr”11 mondatrészen belül. Ennek legfőbb oka, hogy az „úr” - nem Istenre vonatkoztatott - darabon belüli egyéb előfordulásainál Marschalkó Zsolt szintén kis kezdőbetűt alkalmazott. Az 1996-os publikációban a Gyóntatás, dachoz viszonyítva több olyan szöveghely van, ahol a hármaspont használatánál eltérés mutatkozott. Ezeknél a fájlt tekintettük mérvadónak. Szintén eltekintettünk a sorvégi elválasztást szolgáló, de a tördelést követően fölöslegessé vált kötőjelek alkalmazásától.12 10 Marschalkó, 2012. 32., 1996. 23. A gondolatjel előtti szám a jelen köteten, az utáni a hivatkozott publikáción belüli szöveghelyet mutatja. Amennyiben a zárójelen belül csak az egyik vagy a másik utalás szerepel, akkor értelemszerűen csak az egyik vagy a másik dokumentumra történik hivatkozás. 11 Marschalkó, 2012. 32., 1996. 24. 12 A „csuKACSAlija” (10.), a „patikároshoz” (11.) és a „borzagpálinkára” (19.) kifejezéseknél került erre sor. 297
