Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Irodalomtörténet - Perger Gyula: Mocsáry Antal ismeretlen verse az 1816. évi napfogyatkozásról
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA ÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. kaptak.5 Szinnyei József szerint Mocsáry Antal kéziratban maradt „Vegyes tárgyú költeményei 1816-20., 4rét 24 levél” a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.6 Egy eddig ismeretlen Mocsáry Antal kéziratot őriz a győri Xántus János Múzeum történeti dokumentumtára is. Az egykori bencés gyűjtemény, a Szent Benedek rend győri főgimnáziuma Römer Flóris múzeumának államosítása során a jogutód győri múzeumba számos kézirat is került. Az anyag rendezése, leltározása7 során került elő az a 390x240 milliméteres, vízjeles papírívekből kétrét hajtott és összefűzött négy lapos kézirat, amely címoldala szerint ,,A’ NAPNAK FOGYATKOZÁSÁRÓL! melly Sz: András 19ik napján 1816. Délelőti 11. és 12. óra-kö- zött történyt RÖVID ELMÉLKEDÉSSEL való Előadás!” Az autográf kézirat szerzője nemcsak írásmódja, művének stilisztikai jellegzetességei alapján azonosítható; a vers végén a „Sz: András 24. Napján 1816.” datálás mellett szerepel az alkotó, Mocsáry Antal aláírása is. A címben jelzett időben - 1816. november 19-én - valóban teljes napfogyatkozás volt. A csillagászati számítások szerint a jelenség Kárpátalját és Észak-Erdélyt érintette, az első kontaktus ideje 8 óra 14 perc 50 másodperckor, az utolsóé pedig 10 óra 48 perc 10 másodperckor volt. A napfogyatkozás maximumának időpontja 9 óra 29 perc 33 másodpercre esett, az egyezményes koordinált világidő szerint. Magyarországon tehát a jelenség éppen a versben megjelölt időben volt legjobban megfigyelhető.8 A verseket fabrikáló táblabíró költeménye nem a tudományos megfigyelést rögzíti, hanem a jelenség ürügyén felmerülő moralizáló gondolatait. A vers tulajdonképpen egy hét versszakra bontott ontológiai írás. Jellemző már a vers keretezése is, a mottóul választott sorok forrása: „Thiede János Fridrik Estv: [éli] Elmélkedés] 6 Szinnyei József: Magyar irók élete és munkái. IX. (Mircse-Oszvaldt). Budapest. Homyánszky 1903. 61-62. hasáb 7 A kézirat leltári jelzete: Xántus János Múzeum Történeti Gyűjtemény. „Különféle kéziratok”. T. 19. IX. 8 A csillagászati adatok a http://saros 139. csillagaszat.hu/eclipse/HE18. htm oldalról valók. Figyelemre méltó, hogy a kortársak szemében az 1816. esztendő természeti jelenségei közül a Januári fergeteg” kapott egyedül figyelmet. Az 1816-iki irtóztató fergeteg leírása a Tudományos Gyűjtemény 1819-es évfolyamában is helyet kapott. E cikket a Természettudományi Közlöny 1890. 22. évfolyam 253. száma, a 495. oldalon újra közölte. A Magyarországon is érzékelhető napfogyatkozások közül az 1820. évi keltett először érdeklődést tudományos körökben: As- tronomiai értekezés az 1820-dik esztendőbeli nevezetes nap-fogyatkozás alkalmatosságával. Költ az Egri Tsillag néző toronyban T.[ittel] P.fál] által. (Tudományos Gyűjtemény 1820. IX. kötet 32-40.) 288
