Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Művészettörténet - Shah Gabriella: Az ikon deszakralizálódása. Uitz Béla és az orosz avantgárd

NEOGRAD2012 • ADORNYAYBÉLA .MÚZEUM ÉVKÖNYVEXXXVI.

különböző típusokba sorolta. Rámutatott, hogy számos az avantgárd festőkhöz közel álló művész festette meg csendéleteken, több más tárgy között, a csillogó fémborítású ikonokat vagy Istenanyát a gyermek Jézussal ábrázoló ikont. Kiemelkedő és nagyon gyakori volt az ikonfestészetnek a művek figurális kompozícióra való hatása. Olyan esetekben is megfigyelhetjük ezt, amikor nem vallásos témákat jelenítettek meg. Petrov-Vodkinnak 1928-ban készült A komisszár halála című műve az ikonosztázisok ünnepsorában elhelyezkedő, s a 15—16. században kialakult Krisztus levétele a keresztről ikon-kompozícióknak, az alakok összekapcsolását tekintve, szinte pontos mása. Ide sorolhatjuk Tatlin híres 1912-es Matróz képét, mely a kompozíció vonatkozásában a 13. századi korai Szent Miklós ikonokra emlékeztet, a háttér két kis figurája pontosan úgy helyezkedik el, ahogy a Szent Miklós ikonokon Krisztus az evangéliumos könyvvel, illetve az Istenanya az omoforionnal. Lényeges a négyszög és a kör sajátos kompozicionális értéke. Tatlin itt a klasszikus orosz ikonfestészeti kompozíciós hagyományokhoz kapcsolódott, ellentétben Larinowal és Goncsarovával, akiket az orosz ikon egyszerűbb, kevésbé szabályos népies variánsa ihletett meg.11

„A kutatás alig figyelt fel arra, hogy a geometrikus absztrakt kompozíciók kialakításban is mily fontos szerepet játszott az orosz ikonfestészet. A hatás talán itt a legmélyebb és a legmegkapóbb. Ismeretesek az orosz ikonfestészet szigorú kompozíciós arányai. ” - írja Rúzsa György az említett tanulmányában. „A nimbuszok és a fejek elhelyezkedése és nagysága gondosan meghatározott. Az ikontábla magasságának és szélességének viszonyától több más méret is függ. A szuprematista formák és a szuprematista szemlélet kialakulásában, mely a tárgyi világtól való eltávolodást, a világ szerkezetének legtökéletesebb képét kívánta érzékeltetni, a geometriai szerkesztést gyakran fölhasználó, időtlenségre, tökéletességre törekvő ikonfestészet sok támpontot nyújtott. Mindezek Malevics művein, ahol a misztikus jelek is fölbukkannak, jól megfigyelhetők. A Tretyakov Képtár raktárában őrzött, 1915-ben készült híres művén, a Fekete négyzeten és főleg az egy évvel későbbi, a New York-i Museum of Modem Art-ban lévő Fehér alapon fehér négyzeten, ahol az egyik négyzet sarkára állított, határozottan érezhető »Eléghetetlen csipkebokor Istenanyja« ikonok két négyszögre épülő kompozíciója. Malevics 1920 utána készült Orosz ortodox kereszt és mandorla című szuprematista festménye még világosabban mutatja a keresztény szimbolika és az ikonfestészet szerkezetének ihletését. ”11 12 Itt emlékezünk meg az ekkortájt Moszkvában dolgozó Uitz Bélának Az orosz ikon analízise címet viselő több geometrikus absztrakt kompozíciójáról is. Uitz Bélát 1916 után érintette meg az expresszionizmus szelleme, nagyméretű grafikái konst-ruktívak és expresszívek. Hatott rá az orosz konstruktivista művészet, később Bécsben Rodcsenko nyomán formaanalízisekbe kezdett.

11 Rúzsa, 1988. 79-82.

12 Rúzsa, 1988. 79- 80.

272