Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Művészettörténet - Shah Gabriella: Az ikon deszakralizálódása. Uitz Béla és az orosz avantgárd
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA JUk^JMZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. Uitz Béla (1887—1972) a magyar aktivizmus egyik legnagyobb tehetségű festőművésze. 1908-tól járt a Képzőművészeti Főiskolára, 1912 után alakította ki konst- ruktív-expresszív szellemű stílusát, amely iskolát teremtett. 1915-től a TETT, majd a MA körül csoportosuló művészgárda egyik vezéregyénisége, s a MA folyóiratnak egy ideig Kassák Lajos mellett társszerkesztője volt. A Tanácsköztársaság idején a proletár tanműhely igazgatója lett. A Tanácsköztársaság bukása után előbb Bécs- ben, majd Párizsban élt. Bécsben részt vett a kommunista emigráció munkájában. Ez idő tájt számos monumentális freskótervet készített, amelyben a konstruktív szerkesztést a reneszánsz freskófestés elvével kapcsolta össze. 1926-tól a Szovjetunióban élt, tevékenyen részt vett a harmincas évek haladó képzőművészeti mozgalmaiban. 1968-ban nagy sikerű gyűjteményes kiállítást rendezett műveiből a Magyar Nemzeti Galéria. Ekkor tért haza Magyarországra. Uitz Béla moszkvai évei tevékenysége ebből az eszméből kristályosodott ki. Jelen tanulmányomban a moszkvai éveinek csupán a szakrális vagy szakrális vonásokat hordozó műveit keresem. Uitz a konstruktivista művészetet még Bécsből ismerte, de Moszkvában behatóbban ismerkedett meg az avantgárd mozgalmakkal. A Komintern III. Kongresz13 Bajkai, 1974. 112. UITZ BÉLA ÉS AZ OROSZ AVANTGÁRD 1. kép: Uitz Béla: Vaszilij Blazsennij székesegyház, 1921. papír, akvarell, 240 x 210 mm DBM ltsz.81.130. Uitz Bélának a Tanácsköztársaságban vállalt szerepe miatt 1920-ban el kellett hagynia az országot. Bécsben telepedett le. De 1919-es múltja, és politika tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy 1921 januárjában kiküldjék Moszkvába. A Komintern III. Kongresszusa, amelyet a pártegység megszilárdításának jegyében tartottak, segítette Uitz világnézetének, politikai meggyőződésének kikristályosodását. „Uitz Béla megismerkedett Moszkvában a szovjet művészeti élettel: a proletárkulttal és annak gyakorlatával, a konstruktivistákkal.” - írta Antonov Miért proletárművész Uitz Béla című cikkében13 1930-ban a festő első moszkvai tartózkodásáról. Témánkhoz nem kötődik ugyan Uitz Béla proletárművészetének elemzése, de mindenképpen meg kell említeni, hiszen fő alkotói 273
