Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Művészettörténet - Shah Gabriella: Az ikon deszakralizálódása. Uitz Béla és az orosz avantgárd
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. gyományos bizánci ikonográfia keretein belül, amely mindig gondosan mérlegelte a fájdalom, a halál és a húsvéti öröm közötti egyensúlyt. A festők egyre inkább olyan műfajokat kerestek, amelyek nagyobb alkotói szabadságot tettek lehetővé az annyira csodált nyugat-európai kultúrával való egybeolvadáshoz. A vallásos festészet iránti érdeklődés hanyatlásával egy időben egy ún. „akadé-mikus” vagy „romantikus” stílust ért el. Hála azonban a 19. században indult mozgalomnak, amely az ikonok újrafelfedezését tűzte ki célul. Vallástörténeti tanulmányokat írtak, hozzákezdtek a régi orosz történelem forrásainak tanulmányozásához és közreadásához. A 18. században kezdett kialakulni, megerősödni az ikonfestészettel párhuzamosan Oroszországban a világi művészet. A 18. század orosz művészetének középpontja az ifjú főváros, Pétervár lett. Nagy Péter idegen mestereket hívott udvarába, az orosz mesterek pedig rendszerint külföldön tanultak. E kor festészete már nem tekinthető orosz nemzeti művészetnek, nem más, mint a nagy európai művészeteknek egy gyönge kisugározása. A 19. század első fele meghozza a monumentális történelmi festészetet is. Német és olasz hatások szűrődnek be, például a német nazarénusok szelleme, illetve az orosz népélet elevenedik meg a vásznakon. A háború előtti orosz művészet 1908-ban, a bécsi Szecesszió orosz kiállításán jelent meg reprezentatív módon, s éppen az oroszok voltak azok - úgy hazájukban, mint a külföldön, elsősorban Németországban -, akik minden tradíciótól elszakadtak és formabontó művészetükkel az új célokért forradalmi eszközökkel küzdő művészek első sorában állottak. Az a nép, amelynek művészetének középpontjában az ikonfestészet állt, most oly festőkkel találkozott, mint Kan- dinszkij, Chagall, Tatlin.10 AZ OROSZ AVANTGÁRD ÉS AZ IKONFESTÉSZET Az avantgárd művészet a harmóniára törekszik, úgy véli, organikus egységben kell gondolkodni, de mindenekelőtt egyértelműnek kell lenni. Az embert a művészet segítségével kell megváltani. Az avantgárd törekvések rövid ideig tartó, forradalmi lendületű mozgalmakat hoztak létre. Céljuk a lázadás, a hagyományos művészeti formák felbontása és új kifejezés-formák keresése. Az irányzatokban többnyire nincs semmi közös, csak a lázadás, a formabon-tás vagy építés szándéka. Közös jellemzőjük az is, hogy nyomtatott fórumokon, többnyire saját folyóirataikban kihirdették elveiket. Az orosz avantgárd művészeinek egy része tudato-san fordult az ikonfestészethez, más része, ha áttételesen is, bizonyos fokig a hatása alá került. Az ikonfestészetnek az orosz avantgárd művészetre való hatását Rúzsa György egy tanulmányában elemezte és az avantgárd műveket 10 lásd: http://www.netlexikon.hu/yrk/Zhirfmrgv/4827 271
