Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Történelemtudomány - Kerényi Éva–Angyal László: Vendéglátóhelyek, s azok nevei Losoncon a 19. század derekától a 20. század első feléig

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA JLL .MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI.

tekintettel - a négy szomszédos vármegyében nem létező sörfőzde hiánya miatt - kedvező kilátásokat ígért. A részvények jegyzése még a folyó évben 110 ezer koronát tett ki.12

A Borovszky féle Nógrád vármegye c. monográfia említést tesz arról, hogy Losonc városa a 18. századtól rendelkezett kocsmáltatási joggal. „Báró Haller Sámuel leánya, Jozefa, gróf Berényi Tamásné jószágainak felügyelője ugyanis 1799-ben kocsmát akart a városban nyitni, holott a kocsmáltatási jog a városé volt. A város azonban a grófné boros hordóit beverette és a szolgabíróval együtt a kocsma megnyitását megakadályozta. ”13

Tanulmányunkban magára az italmérési jogra nem szeretnénk kitérni, csupán érintőlegesen bemutatni. A helyi sajtó hasábjain 1899 februárjában vezércikkben hívják fel a figyelmet hamis borok árusítására. A Magyarország-szerte összeszedett borminták alapján azok 60—70%-a hamisnak bizonyult, mely alapján olcsó, külföldről importált anyagból készült italokkal igyekeznek a hazai szőlőtermelés jövedelmezőségét megakadályozni, veszélyeztetve ezzel a nép egészségét egyaránt. Mindezek kiküszöbölésére felsőbb rendelet utasítására borellenőrző-bizott- ságokat hoztak létre a vármegyékben.14 A bor hamisítása ellen lépett fel 1901-ben kelt rendeletében Darányi Ignác földművelésügyi miniszter is, mely értelmében a mustba vagy borba, úgyszintén a már kész kiterjedt törkölyborba vizet keverni tilos. Megtiltja továbbá a természetes bornak a törkölyborral vagy gyümölcsborral való összekeverését is.15

1899-ben pálinkamérés korlátozására került sor az állam részéről. A szeszből készült közönséges pálinkának a kereskedésekben való poharazása és utcára való kimérést tiltja az új rendelet, csak a szoros értelemben vett kocsmákban és pálinkamérésekben lesz kimérhető. Az intézkedés célja a pálinkaforgalom forgalmazásának korlátozásán kívül valójában az iszákosság csökkentése.16 A rendelet 1900. január 1-től lépett életbe, mely értelmében a fűszer-, szatócs- és vegyeskereskedésekben betiltatott olyan szeszes ital kimérése, melynek ára literenként 2 korona alatti. A rendelet valódi célja igazából a nagymértékű pálinkafogyasztás visszaszorítása és a borfogyasztás serkentése. A Losoncz és Vidéke 1899. novemberi száma szerint „ 1890-ben Magyarország 17 és fél milliós népessége évi átlagban 174 milliót költött szeszes italokra, 1893-as statisztikai adatok szerint ez egy főre 52 litert jelentett 23 liter bor, 14 liter sör és 5 liter tiszta alkohol elosztásban. ”17 A helyi lap hasábjain is sorra olvashatjuk a panaszokat a pálinka kellemetlen utó12 Losoncz és Vidéke, 1901. október 27.

13 Borovszky, 1911.

14 Losoncz és Vidéke. 1899. február 19.

15 Losoncz és Vidéke, 1901. november 3.

16 Losoncz és Vidéke, 1899. április 23.

17 Losoncz és Vidéke, 1899. november 26.

225