Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Balogh Zoltán: Üveggyári munkáskultúra Salgótarjánban 1906–1946
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. kell dobni, és majd elgondolkodnak a gyár vezetői. Összecsengett ez a vélekedés az üvegfúvóknak a gép üzembe helyezése alkalmával mondott jóslatával. „Itt kezdődött az üvegfúvók alkonya. Ezen már semmiféle szakszervezet nem segíthetett. Lassan, de biztosan a gép szorította ki az üvegfúvókat. "21 A sztrájk csak részleges sikerrel járt. Mivel a munkásság gazdasági helyzete tovább romlott, a gyári szakszervezeti csoport elnöke 1929 augusztusában közölte a gyárvezetőséggel az üzemben fennálló sérelmeket, és követelte azok orvoslását.21 1930. július 12-én a IV. sz. kádkemencén és a fazekas kemencén állt le a munka, mert a fehér üvegfúvók az újonnan bevezetett akkordbér-tarifákat nem fogadták el. A vezetés a gazdasági világválságra, a raktárakban felhalmozódó készletekre és a nagy szárazságra hivatkozva hozta meg döntését az új bértarifa rendszerről. A régebben használatos sokktarifáról áttértek a darabáru tarifára és a normál teljesítmények alapulvétele mellett új tarifát dolgoztak ki. A sztrájk alatt a gyárvezetés tartózkodott minden erélyes intézkedéstől, tűz alatt tartotta a kemencét, a munkásoknak meghagyták a villanyvilágítást. A 16 napig tartó sztrájk során a gyárvezetőség kisebb engedményeket tett. Megígérték, hogy 1—2 heti próbamunka után kijavítják az esetleges számítási hibákból eredő keresetcsökkenést. Nem várták be azonban a próbaidő leteltét sem, hanem a munkások megnyugtatására már előre beállították az új fizetésbe. 1931. június 6-án az akkordbér-tarifákat újból szabályozták, majd a munkásokat teljesítményük alapján osztályozták, és az alkalmatlannak minősített 71 munkásnak felmondtak. Emellett redukálták a melléküzemekben dolgozók létszámát és a zöldüzem leállása miatt feleslegessé vált dolgozókat is elbocsátották. A megmaradt dolgozókat is újabb bércsökkentések sújtották. A napszámtarifák 10%-al, a tisztviselők fizetése 8%-al csökkentek, majd az i. sz. kemence leállítása újabb 20%-os bérleszállítással járt.22 1933 elején újabb bércsökkentésről döntött a vezetés. Az üvegfúvók bérét a többi üveggyár által fizetett bérekre csökkentették, a melléküzemek bérét leszállították, a finomító műhelyek bértabelláját cikkenként átdolgozták. 1933. május elején az üveggyári szakszervezet béremelést követelt, amitől a vezetés mereven elzárkózott, mert „nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a világverseny közepette béreket emelhessünk. ” Hosszabb tárgyalások után a munkások egy része sztrájkba lépett. A sztrájkokban jelentős szerepet játszottak az Olvasókör tagjai. A sztrájkokat többnyire a finomcsiszolda és a gépműhely munkásai indították, és ebből a két üzemből került ki az egyesület nagy része. 21 NML XI. 3. A Salgótarjáni Üveggyár iratai. Igazgatósági jelentés és zárszámadás 1. doboz 1928—1933. A Salgótarjáni Palackgyár Rt. igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentése és főzárszámadása az 1930. üzletévről 4. - Gyuris i.m.357, Vonsik, 1983. 146. 22 NML XI. 3. Igazgatósági jelentés, 1930. 6, 15. - Igazgatósági jelentés, 1931. 13. 188
