Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Balogh Zoltán: Üveggyári munkáskultúra Salgótarjánban 1906–1946
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. Az izzó kemence mellett dolgozó és így napi 8—101 vizet fogyasztó üvegfúvóknak meg kellett venniük a szódavizet, és az üvegenként 6 fillérért árult szódavíz újabb költséget jelentett.19 A gyár munkásai többször nyúltak a sztrájk fegyveréhez. 1896-ban zajlott le az első sztrájk az Egyesült Magyar Honi üveggyár Rt. Salgótarjáni Palackgyárában, a bányász sztrájkmozgalmak hatására. A 20. század első éveiben megalakult Vas és Fémmunkások Salgótarjáni Csoportja után 1908-ban indult meg az üvegesek, a város másik nagy munkáscsoportjának a szervezése, de csak 6 év után 1914- ben kezdhette meg működését. Az igazgatóság a mozgalmat szervező munkást elbocsátotta. A gyár munkásai azonban kiálltak mellette,.és csak társuk kérésére tekintettek el a sztrájktól. Az összefogás eredményeként az igazgatóság írásban rögzítette a munkások szervezkedési szabadságát és azt, hogy vitás kérdésekben a munkások megbízottaival egyetértőleg jár el. A palackgyári munkaviszonyokra utal, hogy 1909-ben a Magyarországi Üvegipari Munkások Országos Egyesülete a Salgótarjánba tartó üvegmunkásoktól megvonta az útisegély kifizetését. 1917-ben azért szüntették be a munkát, mert a háború alatt ugyanazt a fizetést kapták, amit a háború előtt. A heti 38—40 korona, a drágaság miatt éppen hogy fedezte a megélhetést. Miután az igazgatósághoz a fizetések emelésére benyújtott követeléseiket elutasították, beszüntették a munkát. ígéretet kaptak a keresetek 10%-os emelésére, de ezt a vezetés nem tartotta be, így a munkások sztrájkba léptek. Az igazgatóság pedig kizárta a munkásokat a gyárból.20 Újabb jelentős sztrájkhullám az 1929-1933 közötti nagy gazdasági világválság idején következett be. A gazdasági világválság idején kioltották a zöld kemencét, és így a zöld üvegfúvók mind napszámosok lettek. Közben 30%-al redukálták a béreket, ezért a napszám munka is elég savanyú lett. Még a porjadkát is bevezették, heti 3 napot dolgoztak csak, azt is napszámban. A háromnapos üzemperiódust is csak azért tartották fenn - áll az igazgatóság 1930. évi jelentésében -, „hogy ne legyünk kénytelenek nagyszámú magyar munkásainkat elbocsátani. ” A gazdasági válság meggyorsította az üveggyári munkásság szervezkedését is. A hatóság 1929 januárjában engedélyezte a Magyarországi Üvegmunkások Országos Szövetsége Salgótarjáni csoportjának működését, így a helyi csoport február 3-án megtartotta alakuló ülését. A salgótarjáni üveges szakszervezet első akciójaként a présműhelyben 1929. április 24-én 90 munkás lépett sztrájkba. A szakszervezeti sajtó, az Üvegipari Munkás cikke szerint a munka beszüntetésére a gyárvezetőség hirdetménye adott okot, miszerint a munkabéreket 10—20%-al azonnali hatállyal leszállítja. A gyár munkásainak egy része az Owens gépben látta minden rossznak az okát, ezért úgy vélték, hogy az általuk csak karácsonyfának nevezett gépet ki 19 A palackgyár páriái. 1910. Népszava 1910. augusztus 24. - Népszava 1936. április 5. E forrásért Fekete László Gyula salgótarjáni szódavízkutatónak tartozom köszönettel. 20 Szabó, 1972. 167, 170. - Szabó, é. n. 211, 290 187
