Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Balogh Zoltán: Üveggyári munkáskultúra Salgótarjánban 1906–1946
NEOGRAD2012 • ADORNYAYBÉM^LL^ÚZEUMÉVKÖNYVEXXXVI. SZÍNJÁTSZÁS A munkáskultúrák, így az üveggyári munkások önművelésének is az egyik legkifejezőbb megnyilvánulása volt a színjátszás. Az egylet célkitűzését szem előtt tartva Szvoboda Károly kezdeményezésére 1908-ban színjátszó csoport létrehozásával is próbálkoztak. A májusi kuglizónyitással egybekötve jól sikerült színielőadást rendeztek, de a szülők nemtetszése megakadályozta a csoport további szereplését. 1911-ben egy 4 számból álló Vidám kabaré műsorra sikerült szereplőket toborozni. De a csoport megalakítása csak 1912-ben sikerült. Ekkor került a gyárba Budapestről a színjátszói tapasztalatokkal bíró Dániel Béla asztalos, aki a szervezésben Szvoboda Károly segítségére sietett. Meggyőzték a színjátszás szükségességéről a szülőket, és felelősséget vállaltak a fiatalok erkölcsi viselkedéséért. A gyári kantin az 1910-es években csak 2 db 5x5 m-es helyiségből állott, nem volt alkalmas műkedvelő előadások bemutatására. A színjátszó társulat első bemutatkozása is idegenben volt, a Vigadóban mutatták be „Az ördög mátkáját”. A kolónia lakóinak a kantin udvarán mutatták be a darabot.. Az előadás díszletének elkészítéséhez az egylet 100 koronával járult hozzá. Az előadások után a színjátszók a kantin egyik helyiségében gyűltek össze, ahol esténként a dalkör ifjabb tagjaival közös táncesteket rendeztek harmonika szóra. Az első világháború kitöréséig egyfelvonásos jeleneteket adtak elő, amelyeket kabaréesteknek neveztek. A háború és a forradalmak időszakában a színjátszás gyakorlatilag szünetelt. 1922- ben szervezték meg újra a színjátszó csoportot, s ettől kezdve 10 éven keresztül minden évben bemutattak egy-egy háromfelvonásos színdarabot, többnyire a kor kedvelt műfaját, a népszínművet, és a dalkörrel közösen kabaréesteket tartottak. A műkedvelő gárda elmaradhatatlan szereplője volt a Palackgyári Olvasókör hazafias ünnepélyeinek 1928. március 15. tiszteletére rendezett ünnepségen A lázadók c. irredenta színművet adták elő.. A színjátszó csoport tagjainak játéka feledhetetlen élményt nyújtott a közönségnek, és a kolónia lakói között sokáig emlegették a szereplőket.10 1927-ig csak a kantin 5x5m-es helyisége volt, ezért minden nagyobb előadást, rendezvényt a Vigadóban, nyáron a kantin udvarán, később a katolikus körben és a Vadász szálló vendéglőjében tartották. A Palackgyári Munkások Társas Egylete által istápolt színjátszók számára 1926-ban a gyárvezetés építtetett egy 10x6m-es színpaddal ellátott helyiséget. A kb. 80 fős helyiség már alkalmas volt kisebb előadások és rendezvények megtartására, a nagyobb előadásokra azonban továbbra is a Vigadót, a Vadász szálló vendéglőjét vagy más egyesületi helyiségeket kellett bérelni. Az olvasókör vezetősége 1930-ban népi zenekart szervezett, amely fő10 Műkedvelő a palackgyárban. Salgótarján és Vidéke 1909. május 19, Vratni, 1963. 12—13, 32, 38—39, 54, 65. - DBM Fényképtára: Az ördög mátkája bemutatója Ltsz: 3982.- Március 15. Salgótarjánban és vidéken. A Munka 1928. március 31. 181
