Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Balogh Zoltán: Üveggyári munkáskultúra Salgótarjánban 1906–1946
NEOGRAD 2012 • ADORNYAYBELA----------------------UZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. ként a színjátszó csoport zenés darabjain működött közre, anyagi támogatás nélkül. A gyárigazgatóság ellenőrző szerepe az Olvasókör felett nem bizonyult elég hatékonynak. A nagy gazdasági világválság idején erősödő sztrájkmozgalmak hatására a gyárvezetés 1933-ban határozatban mondta ki, hogy az Olvasókör elnöke munkásszármazású személy nem lehet. Az egyesület elnökének Alpár Gyula intézőt választották, a díszelnök Szente László kormánytanácsos lett, Szvoboda Károlyt meghagyták reszortnélküli vezetőségi tagnak. A díszelnök a közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal bírt, így nem kérdés, hogy kinek a kezébe került az Olvasókör irányítása. 1936-ban az olvasókör vezetőségének indítványára jött létre az üveggyári szalonzenekar, amelynek híre az Acélgyári szürke Fiúk hírével vetekedett. A szalonzenekar rendszeres közreműködője volt a színjátszók előadásainak.11 1937-ben a gyárvezetés jelentette: „A munkások deputációban jelentek meg a nyár folyamán nálunk és kérték olvasó-és kaszinótermüknek megnagyobbítását, felajánlván azt, hogy költség hozzájárulás címén heti 1 napot ingyen dolgoznak. Ez utóbbit természetesen nem fogadtuk el, hanem hozzáfogtunk az Igazgatóság engedélyével a kaszinóépület megnagyobbításához.” 1937 novemberében jelenti be az Üveggyár Rt, hogy Salgótarjánban a saját tulajdonukat képező telken Kilczer Béla terve alapján egy dísztermet, beépített színpadot és öltözőt magába foglaló toldalékot és az ezzel kapcsolatban szükségessé váló átalakítását határozta el. Eszerint a kaszinó helyiségben meglévő éttermet olvasószobává és konyhává alakítja. A kaszinó épület az átalakítás előtt a következő helyiségekből állott: az olvasókör helyisége, biliárdterem, étterem, söntés és kamra. Az újonnan épített díszterem befogadóképessége 215 fő volt. Az építkezés 1938-ban fejeződött be, előzőleg januárban az olvasókör táncmulatságot rendezett az ipartestületben, melynek bevételét fele-fele arányban az elaggott munkások családtagjai számára és a színpadépítésre fordították. A munkás létszám növekedésével az olvasókör, a régi otthonból már kiszorult. Az új kultúrházban helyet kapott könyvtár, színjátszó csoport, népi zenekar és az 1936-ban megszervezett tánczenekar.11 12 1938. július 31-én avatták az üveggyári dísztermet, Szente László gyárigazgató avató beszédében méltatta az ünnepet. „A munka utáni felüdülésnek, a hazafias nemzeti érzés ápolásának erős várát építettük mi, tarjáni üvegesnép, magunknak ezt a termet. ” „Az egymás iránti beosztás, álláskülönbség nélküli megbecsülésének legyen erős vára ez a terem. Legyen a torzsalkodást, visszavonást nem ismerő, testvéri szeretetben összetartó üvegesnépnek boldog otthona!” Legyen ez a terem... erős vára a nemzeti hazafias érzésnek, legyen előmozdítója munkásnépünk kul11 Vratni, 1963. 17—18. - Az üveggyári zenekar. DBM Fényképtár Ltsz: 3981. 12 NML XI. 3. A Salgótarjáni Üveggyár Rt iratai. Igazgatósági jelentés és főzárszámadás (Igazgatósági jelentés) 1934—1937. 2. doboz. - NML V. 183. St. pm. 13 351/1938. - A Munka 1938. február 12. 182
