Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Komjáti Zoltán Igor: Félesélyes jóvátétel? A füleki végvári katonák által a civil lakosságtól erőszakkal megszerzett javak visszaadásának problémája Koháry István főkapitányságának idején (1667–1682)
NEOGRAD 2012 • A DORNYAYBÉLA_J JL ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. csakhogy nem mindet adták vissza: 1 tehenet levágtak, egy másik tehenet pedig 4 sertéssel együtt eladtak. Jánoky méltatlankodott, mert egyrészt többet kértek a katonák, mint a szokásos nyargalópénz-összeg, és azért is, mert a katonák azzal vádolták meg, és nyíltan szidalmazták is amiatt, hogy ő szándékosan „támasztja rá”, vagyis uszítja a katonákra a saját jobbágyait.126 A katonák akkor is alkuszerűen igyekeztek az árat csökkenteni, ha az elvitt állatok értékének megfelelő pénz kifizetésére kötelezték őket. Például a ludasi jobbágyok a tőlük elvitt lovak értékét 300 tallérra becsülték, de a füleki katonák csupán 60-90 tallér közötti árat akartak adni.127 ÖSSZEFOGLALÁS A katonaság és a civil lakosság nézeteltérése nem magyarországi sajátosság volt, hanem egész Európában általános korjelenséggé vált a 17. században. A királyi Magyarországon mégis annyiban súlyosabb volt a helyzet, hogy a „vitézlő rend” nagyobb gyakorisággal ütött rajta a jobbágyságon, közvetlenül tartott igényt a lakosság terménykészletére, mivel nem álltak rendelkezésre még katonai központi raktárak („magazinumok”) ,128 Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy mély betekintést nyújtson abba a folyamatba, amely a visszaélések elkövetésétől a jóvátétel megadásáig zajlott. Mindezt a Koháry István főkapitánysága korabeli (1667—1682) Fülekkel kapcsolatos események példáján mutatja be eddig fel nem tárt és egyedi levéltári anyagok feldolgozásával és elemzésével. Látható, hogy a kilengéseket mindig jelentették. A jogállás, a társadalmi hierarchiában betöltött szerep szabta meg, milyen fórumokhoz folyamodtak a károsultak. Csak a nemesek, a vármegyék és a szabad jogállású rétegek fordulhattak egyenesen a legfelsőbb fórumokhoz: a Bányavidéki Végvárrendszer két vezetőjéhez (Esterházy Pál bányavidéki főkapitányhoz és idősebb Bercsényi Miklós főkapitány-helyetteshez), a két Kamarához, a Haditanácshoz vagy az uralkodóhoz. A Koháryhoz befutó panaszok hangvétele is a társadalmi rangtól függött: fő- és középnemes és főpap a kapcsolataival hozakodott elő, jobbágyok, özvegyek, köznemesek alázatosabb hangot ütöttek meg, és egyszerű kártérítésnél egyebet soha nem emlegettek, nem riogatták Koháryt a feletteseihez küldendő feljelentésekkel. 126MNL-OL C 1057. tekercs. Ne 703. (Sabb, Koháry-család levéltára, Pars I.) Jánoky Zsigmond levele Koháry Istvánnak (Rimaráhó, 1678. október 4.) 127MNL-OL C 775. tekercs. .Ne 1967. (Sabb, Koháry-család levéltára, Pars IV.) Konstantin Lukács szegedi ferences rendfőnök levele Koháry Istvánnak (Szeged, 1677. február 13.) 128Nagy, 1983. 93. 168
