Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)
Történelemtudomány - Komjáti Zoltán Igor: Félesélyes jóvátétel? A füleki végvári katonák által a civil lakosságtól erőszakkal megszerzett javak visszaadásának problémája Koháry István főkapitányságának idején (1667–1682)
NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA JA MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI. Dúl Mihály füleki seregbíró beszámolt felettesének egy 1678-ban történt visz- szaélésről, amire úgy derült fény, hogy a jobbágyok nem a sarcolókhoz mentek a pénzzel, hanem őhozzá. Engi Imre, Szabó Tamásné fia és emberei a kalocsai érsek kunbajai jobbágyaiból ötöt elraboltak a Tompa település melletti pusztáról, magukkal vitték őket Fülekre, akik közül az egyik meghalt a fogságban. Ezt a pusztát Engi Imre és Szabó Tamásné adta bérbe az említett jobbágyoknak, és azok már 1677 karácsonyán megfizették a pénzt, amiről papírjuk is volt. A sarcpénzt (40 tallért) a falusiak felhozták, hogy az emberek szabadulhassanak, és átadták a seregbírónak. Dúl Mihály tudta, hogy Engi, a nemesasszony és a fia törvénytelent tett, tehát az eset igazságtalanul történt, sőt mivel a kunbajai lakosok Koháry tényleges protekciója alatt is voltak, ezért a pénzt nem adta át Enginek és Szabó Tamásnénak, letétbe helyezte addig, amíg a főkapitány a visszatértekor nem rendelkezik az ügyben.114 Az uralkodó és a Haditanács kifejezetten tiltotta azt, hogy a végvári katonaság a nemesség felkérésére adóbehajtási feladatot vállaljon.115 Mint közvetlen felettese, Eszterházy Pál többször felhívta Koháry figyelmét, hogy fokozottan figyeljen arra, hogy a katonákat valóban ne vegyék „bérbe” a nemesek. Egyszer akkor figyelmeztette, amikor a Magyar Kamara arról panaszkodott a tábornoknál, hogy a füleki katonák „...akármely nemesember kérésére háborgatják...” a kunsági szabad lakosokat.116 Egy másik alkalommal, 1675 őszén, ismét szólnia kellett, mert tudomására jutott, hogy Bélteky Pál „a maga auctoritássával” küldött Balassa Ádám birtokaira füleki katonákat adóbehajtás ürügyén. Esterházy a hasonló akciók leállítását rendelte el a többször kiadott uralkodói dekrétum értelmében, és megkövetelte, hogy se Koháry István, se pedig Bélteky alkapitány „...akárki kévánságára, instantiájára az katonákatExecutiora ne küldje...”, így is a vármegyék a legtöbbet a fülekiekre panaszkodnak. Amelyik nemesember elmaradt adóját akarja megszerezni, az kérjen az uralkodótól erre engedélyt.117 A nemesek kérésére történő végvári adóztatás, a katonák által elkövetett atrocitások, a menetlevéllel kapcsolatos problémák és az elkövetők azonosításából adódó kavarodások komplexen jelentkeztek, amelyeknek megoldása nehezen ment, 114 Uo. Ne 706. (Sabb, Koháry-család levéltára, Pars I.) Dúl Mihály levele Koháry Istvánnak (Fülek, 1678. november 16.) 115MNL-OL C 999. tekercs. Ne 4084. (Sabb, Koháry-család levéltára, Pars V.) I. Lipót és az Udvari Haditanács utasítása Koháry Istvánnak (Laxenburg, 1669. június 1.). A szöveg szerint Kohárynak tartózkodnia kell attól, hogy a nemességnek külön segítséget nyújtson: „...et ab extradanda cuipiam assistentia militari abstinere... ” 116MNL-OL C 1286. tekercs. Ne 14 203. (Sabb, Koháry-család levéltára, Pars V.) Esterházy Pál levele Koháry Istvánnak (Becs, 1669. július 25.) 117MNL-OL C 1287. tekercs. Ne 14 268. (Sabb, Koháry-család levéltára, Pars V.) Esterházy Pál levele Koháry Istvánnak (Bécs, 1675. november 5.) 164
