Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2012 - A Dornyay Béla Múzeum Évkönyve 36. (Salgótarján, 2013)

Régészet - Zandler Krisztina: Késő középső és felső paleolit szórvány leletek Hont-Babatról

NEOGRAD 2012 • A DORNYAY BÉLA J J* ^MÚZEUM ÉVKÖNYVE XXXVI.

magköveket gyűjtöttek.15 Nem kizárt, hogy egyes darabok a Hont-Csitárról származó leletanyagba keveredtek.16

Az öt magkő mindegyike (5. ábra 1—5.) viszonylag rövid, széles pengék leválasztására szolgált. Található köztük unipoláris (4. ábra 5—6, 8; 5. ábra 1—2, 4.) és bipoláris (5. ábra 3.), illetve ortogonális (4. ábra 7; 5. ábra 5.) példány is. Négynek a nyersanyaga barna, vagy vörösesbarna (4. ábra 5, 8; 5. ábra 1—3.), illetve szürke (4. ábra 7; 5. ábra 5.) radiolarit kavics, melyek elsődleges forrása a Gerecsében található. A telep lakói kavics formában már vagy a Duna, vagy az abba torkolló valamelyik kisebb patak, vagy folyó medréből gyűjthették be, akárcsak Acsa-Viszoki-hegy lakói.17 Egynek a nyersanyaga szürke színű radiolarit kavics (4. ábra 6; 5. ábra 4.), melyet szintén másodlagos forrásból, a Kárpátokból lefutó folyók medréből gyűjthettek az egykori emberek (3. ábra).

További négy pengetöredék ismert az anyagból, melyek nyersanyaga megegyezik a magkövek radiolaritjaival. Mindezek ellenére pontosan összeillő darabokat sajnos nem találtunk.

Az anyag tartalmaz még egy-egy hidrokvarcit pattintékot és lamellát.

A leletek pontos előkerülési helyéről nincs adatunk, a dombtető egy része erdő, másik fele pedig kaszáló. Évtizedek óta nem áll művelés alatt.

2002 augusztusában az acsa-rovnyai ásatás egyik hétvégéjén Markó Andrással és Péntek Attilával Hont környékére utaztunk, hogy a Gábori Miklós által feltárt hont-csitári lelőhelyet beazonosítsuk.18 A részben erdővel fedett Babaton is folytattunk terepbejárást, abban a reményben, hogy a fentebb közölt innen származó leletegyüttes helyét is tudjuk lokalizálni. A várakozásokkal szemben egy más nyersanyagot és eszköztípusokat használó idősebb kultúra nyomaira bukkantunk a domb ÉNy-i részén egy régóta nem művelt, fűvel borított tisztáson, a juhászat feletti erdőben. A leletek az utolsó szántással kerülhettek a felszínre.

Ez a településfolt nyersanyag-felhasználás tekintetében teljesen elüt a Gábo- ri-féle gyűjtéstől. Ezen telep lakói sárgás-szürkés patinázottságú, valószínűleg a Börzsönyből vagy annak közvetlen környékéről származó rossz minőségű hidrokvarcitot használtak kőeszközeik elkészítéséhez.

Az anyag a kis leletszám ellenére a megmunkálatlan szilánkokon és pengéken kívül tartalmaz vakarókat (4. ábra 1—2; 6. ábra 1—2.) és vésőket (4. ábra 3—4;

6. ábra 3—4.) is.

15 Gáboriné, 1958. 55—61.

16 Zandler, 2010A. 23-49.

17 T. Dobosi, 2010. 15., 18.

18 Zandler, 2010A. 23-49.

107