Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Régészet - László Emese: A salgói vár kályhaszem és kályhacsempe leletei
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEWLk MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. A Salgótarján felett emelkedő Salgó várából az utóbbi évtizedekben folytatott ásatások során jelentős, eddig közöletlen kályháskerámia-leletanyag került napvilágra. Munkámban ennek bemutatására vállalkozom.1 A várat jelenlegi ismereteink szerint az Árpád-kori Nógrád megyében jelentős szerepet játszó Kacsics nemzetség egyik ága építtette. Az erősséget 1341-ben említik először az írott források.1 2 1460-ban a huszita Bratrik kezére jutott, akiktől még ebben az évben Mátyás király foglalta vissza, majd el is adományozta a Szapolyaiaknak.3 1528-ban Ráskai István kapta meg Salgót és uradalmát Sza- polyai Jánostól, s egészen 1542-ben bekövetkezett haláláig birtokolta is azokat. A salgói vár ekkor veje, Bebek Ferenc tulajdonába került, aki azonban 1548-ban eladta Derencsényi Farkasnak.4 1554-ben Kara Hamza szécsényi és Ali hatvani bég elfoglalták a Salgótól északra fekvő füleki várat, majd innen indultak Salgó ellen. Kara Hamza bég csellel jutott az erősség birtokába, melynek őrsége Zagyvái Simon várkapitánnyal együtt megszökött. A várról szóló utolsó írott forrás 1591- ből származik. Valószínűleg az 1593. évi, Tieffenbach Kristóf és Pálffy Miklós vezette hadjárat során sikerült innen ostrommal kiűzni a török őrséget. Az erősség feltehetően ezen harcok során pusztult el.5 A vár régészeti feltárása két szakaszban zajlott, mindkét esetben Feld István vezetésével. Az első 1981-től 1984-ig tartott, míg a második szakaszra 2000—2006 közt került sor. Elsősorban a pusztulási rétegek tartalmaztak számos kályhaszem- és kályhacsempe-töredéket. Kályhaszemek, illetve töredékeik a vár teljes területé1 Tanulmányom az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében 2011-ben megvédett MA- szakdolgozatom egy részének átdolgozott változata. Ezúton is szeretnék köszönetét mondani a dolgozat elkészitéséhez nyújtott segítségükért témavezetőmnek, Feld Istvánnak és a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum munkatársainak. Külön köszönet illeti Pető Zsuzsa Esztert és Zay Orsolyát a rajzok elkészítésében nyújtott segítségükért. - A vár feltárására és történetére lásd: Feld, 1984. és 2005. 2 CD. VIII/4. 498-502. 3 Magyar Országos Levéltár. Dl. 65.921. 4 Magyar Országos Levéltár Lib. Reg. Donat. I. 440.; Károlyi Oklevéltár III. 246. 5 Lásd erre Feld, 1984. és Hegyi, 2007. A SALGÓI VÁR KÁLYHASZEM- ÉS KALYHACSEMPE LELETEI 179
