Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Régészet - László Emese: A salgói vár kályhaszem és kályhacsempe leletei
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI JLL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. ről, de különösen az alsóvárban nyitott XIII. szelvény környékéről, míg a kályhacsempék a felsővár nyugati tereiből, a kisciszternából, az alsóvár íves tornya és a nagyciszterna közötti területről kerültek elő jelentősebb mennyiségben. (1. kép) Kályhaszemek A salgói várból előkerült töredékek nagy része finoman korongolt, jól égetett, vékony - átlagosan fél cm vastagságú -, világosrózsaszínre égő, tál alakú tagolt kályhaszemhez tartozott. (2. kép) Néhány tál alakú töredék azonban fehér, rosz- szul korongolt és rosszul égetett. Ezek száma igen alacsony, mindössze háromnégy töredékről van szó - vagyis semmiképp sem alkothattak egy teljes kályhát -, ezek bizonyára a kályha átrakásakor megsérült, eltört jó minőségű kályhaszemeket voltak hivatva pótolni. Az alsóvárban a nagyciszterna környékén, valamint a felsővár nyugati részén pedig több, a kályhaszemek másik típusába tartozó, fehérre égő, felezett, úgynevezett vályús kályhaszem is előkerült. (3. kép) A tál alakú, kiegészített kályhaszemek magassága 13 cm, szélessége a peremnél 22 cm, a talpnál 9—10 cm. A vályús kályhaszemek magassága közel 19 cm, átmérőjük 9—10 cm. Azonban a várból nem csak szórtan kerültek elő kályhaszemek. Az 1983. évi feltárás során a nagyciszternától északnyugatra elhelyezkedő XIII. szelvényében egy teljes szemeskályhára (4. kép) bukkantak. A kályha nagyköves, illetve számos téglát - köztük padlótéglát tartalmazó rétegek alól került elő. Az ásató értékelése szerint kályha a felsővár tornyából zuhanhatott le. Ezt támasztja alá többek között az a tény is, hogy a kályha nem egy épület belsejében állt, s alapozása sem került elő. A lezuhant szemeskályhát több mint ötven darab tál alakú kályhaszem alkotta. A kályhaszemek mellett előkerült itt egy zöldmázas, cseh oroszlánt ábrázoló felezett kályhacsempe is, melyet vastag vörös kályhásagyaggal kentek be. Mivel a kályhaszemek között jelentősebb mennyiségű tégla is előkerült, így az ásató feltételezte, hogy ezek is a kályhafelépítményhez tartozhattak.6 Kályhacsempék A salgói vár kályhacsempe-csoportjainak meghatározását az egyes darabokon található motívumok, illetve ábrázolások alapján végeztem el. Az itt előkerült kályhacsempék esetében ugyanis teljesen azonos technikai jellegzetességeket lehetett megfigyelni. Többségük jól iszapolt, fehérre égő agyagból készült, azonban a pártázatot alkotó csempék között akadtak világos-rózsaszínre égő darabok is. A pártázatot alkotó csempék kivételével mindegyik darab hátoldalán textilnyomók 6 Feld, 1983. Kutatási jelentés. Országos Műemléki Felügyelőség Tervtára 25448 36. 180
