Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Nickel Réka: A „Rimai” identitás kialakulása/kialakítása a salgótarjáni acélgyári kolónián
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI JA MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. értek el.57 Ennek a sportnak a magas szintű gyakorlása teremtette meg a lehetőségét a becsületsértésből fakadó párbajoknak is. „Mu.lt hó 30-án szerdán délelőtt 11 ómkor kardpárbajt vívtak a vasgyári casino termében Dr. Hertsko Adolf orvos és Halmossy Andor szolgabíró. Mindkét fél könnyen megsebesült. [...] A párbaj oka mint értesültünk Halmossynak egy dr. Hertskora tett megjegyzése volt. A felek a párbaj után nem békültek ki. ”58 1889-ben készült el az új kaszinóhelyiség tágas tornaterme, amelyet Tetmajer László kaszinóigazgató különböző tornaszerekkel szereltetett fel: gyűrűhinta, korlát, nyújtó, tornaló, ugrómérce, súlyzó stb. Labdarúgó csapata, az SSE (Salgótarjáni Sport Egyesület) 1902-ben felvételt nyert a Magyar Labdarúgó Szövetségbe. 1938-ban feljutott a legmagasabb osztályba is, amikor az Észak bajnoka címet elnyerve országos vidéki amatőr bajnoki döntőt nyert. Az STC (1925-től SBTC - Salgótarjáni Bányász Sport Club) 1920-as megjelenése nagy rivalizálást eredményezett a két együttes között, amely a város labdarúgásának hasznot hozott, a csapatok fejlődtek, egyre jobban játszottak. Az Észak bajnoka címért e két csapat, valamint a Diósgyőr mindig éles harcot vívott.59 A jelenlegi stadion elődjét 1924- ben avatták fel a gyár melletti „Dolinkában”, amit később futópályával öveztek, és lőtérrel bővítettek.60 „Az új sportpálya a ’Dolinka’ elején épült meg, egy pácvizet elvezető szűk vízmosás helyén. Építéskor a vízmosás két oldalát faragták-faragták, a letermelt földet középre borították, s így egy kiszélesedő völgy alakult ki, meredek oldalakkal. Később ezekre építették a tribünöket, majd az átalakításkor a mai formában meglévő lelátókat. A Dolinka elnevezése a gyár legrégebbi szlovák ajkú dolgozóitól ered, hiszen a dolina völgyet jelent, s valószínűleg a kis mérete miatt a ’ka’ szócskával becéző elnevezéssel született. ”61 A Dolinka kialakítására az első világháború után került sor. A fenyvessel és akácossal betelepített csodálatos pihenőterületet a gyár közvetlen szomszédságában lévő domboldalban alakították ki. Gondozását a gyári kertészet látta el, amely a gyár bejáratához közel működött, mint a gyár egyik üzeme. Legfőbb feladata volt a Dolinka rendben tartása mellett a telepi lakások kertjének, az utak és a parkok növényzetének, valamint a telepi fák ápolásának irányítása, segítése, koordinálása. A Rima központi állományában volt hivatala a kertészetet vezető erdőtanácsosnak, aki havonta felkereste mindegyik gyártelepet és az ottani kertészettel 57 u.o. 233. 58 OSZK FM3/2193 Salgótarjáni Lapok IV. évf. 22. szám 1905. jún. 4. 3. 59 Szvircsek, 1993. 234. 60 u.o. 232. 61 Vertich, 1986. 166. 70
