Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Közlemények - Baráthi Ottó: Emlékezés az első salgótarjáni múzeumigazgatóra, Dr. Gajzágó Aladárra (1922–2011)
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI 'LL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. Kedvenc kutatási területe volt az ipar-, a gyár- és az üzemtörténet, e körben született A Magyar Vasötvözetgyár, a Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyáregysége, a Salgótarjáni Üveggyár című monográfiája. Az első dolgozatai a Palócföld c. folyóiratban jelentek meg, amelynek alapításánál is bábáskodott. Az Élet és Tudomány c. hetilapban látott napvilágot Salgótarján, illetve a Rákóczi palócainak mezővárosa című írása. A mai megyei napilap jogelődjeiben volt olvasható a Nógrádi várak története című sorozatírása. Az említett három könyv, több tucatnyi tanulmány, 135 szakcikk szerzője volt. Dr. Gajzágó dolgozataira felfigyelt a Századok (a Magyar Történelmi Társulat Közlönye - B.O.) szerkesztősége is. A hivatalos lap egyik munkatársa, Hanák Péter 1968-ban más kutatók mellett dr. Gajzágó Aladár nevét is említve azt írta - bár az egész méltatást szó szerint itt nem idézhetem -, hogy anyagfeltáró és megőrző fáradozásuk, rendszeres feldolgozó munkájuk hozzájárul a „helytörténettel párosuló üzemtörténet” megalapozásához.8 A VILÁGUTAZÓ ÉS GENEAOLÓGUS A ’60-as évektől bejárta a szomszédos szocialista országokat, később pedig megfordult Európa tucatnyi, nyugati országában is, hol szakmai delegáció tagjaként, hol turistaként. így többek között szakmai konferencián vett részt a Szovjetunióban és Mongóliában. Később eljutott Kínába és Egyiptomba, valamint Új-Zélandra is, ahol családkutatást végzett. Nem kevesebb, mint nyolc évig dolgozott legnagyobb életművén - miközben felkutatta felmenőit a világ számos országában -, a Villámok a magyar égen című, A Gajzágó család története alcímű, 2007-ben, Salgótarjánban, magánkiadásban megjelent, tudományos megalapozottságú, genealógiai munkáján. Családtörténeti kutatásiról és tapasztalatairól így vallott:- Természetesen kutatómunkám tanulságainak hosszú sorából itt csak néhány említésére vállalkozhatok. Az első és legfontosabb, hogy felkészületlenül, a szak- irodalom beható tanulmányozása és az alapvető elméleti ismeretek nélkül senki ne kezdjen bele a kutatásba, mert eleve kudarcra van ítélve. Segíthetnek „kezdők- nek-haladóknak” is az internetes - családkutatással, genealógiával kapcsolatos szakirodalmak. Fontos és érdemes tudni, hogy 1700-tól a szükséges születési, házassági és halálozási adatokat a polgári házasság bevezetéséig, 1895-ig, elvileg a Magyar Országos Levéltár Filmtárában első templomonkénti filmek, templomi és önkormányzati iratok, valamint a halotti értesítők őrzője, az Országos Széchenyi Könyvtár biztosíthatják. Családom esetében egy jó ideig jó tempósan ment a leszármaztatás, aztán már egyre inkább csak sántikált. Tudni kell, hogy manapság nem a szoros családi kapcsolatok korát éljük. A családok többsége szerteágazott, Dr. Gajzágó Aladár irodalmi tevékenysége. Villámok a magyar égen..., 252—253. o. 255
