Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Közlemények - Baráthi Ottó: Emlékezés az első salgótarjáni múzeumigazgatóra, Dr. Gajzágó Aladárra (1922–2011)

NEOGRAD 2011 • A NOGRAD MEGYEI

UZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXV.

távol került egymástól, elvesztette a kontaktust véreivel. A famíliák mind ritkábban találkoznak egymással, nem tudnak rokonságukról, némelyek szinte elszigetelten élnek a mai mobilizáció korában is. Mindezzel számolni kell, miként azzal, hogy a családkutatás - ha valaki eredményt akar elérni - kitartó, következetes és szívós munkát igényel, esetleg éveken keresztül.

SZEMÉLYISÉGJEGYEK, EMBERI TULAJDONSÁGOK

Dr. Gajzágó Aladár életútjának, pályájának és munkáságának összegezésére és értékelésére itt és most nem vállalkozhatok, de jellemezhetem még az embert, és kiemelhetem néhány karakterisztikus személyiségjegyét. Nem egyedül, hanem - ahogy bevezető soraimban írtam - családtagjai, kollégái és barátai közül is a szerintem leginkább autentikus kedves ismerőseim segítségével.

A lánya egy helyütt így emlékezett édesapjára: „Apu tényleg az egész életét a munkájának; a tanításnak és kutatásnak szentelte, így szinte sosem volt otthon. Mindig utazott vagy a könyvtárban, levéltárban dolgozott. A nyári szünetekben... is, kivéve egy-egy közös nyaralást... ”9 Ebben minden benne van. Miként a családja megfogalmazása is árulkodó, idézem: „Számára a munka volt az élet, s az élete a munka volt. A munkát soha sem robotnak, hanem megoldandó feladatnak, intellektuális kihívásnak és becsületbeli ügynek tekintette. ”10 11

Bihari Lajos iskolaigazgató, aki munkahelyi főnöke, kollégája és barátja is volt, többek között így jellemezte: nemcsak kiváló - kollégái által tisztelt, tanítványai által szeretett - tanár volt, de polihisztor, tudós, kutató, szenvedélyes gyűjtő és rendszerező szakember, muzeológus, elemző közgazdász, a helyi gazdaság és társadalom avatott ismerője, lokálpatrióta és világpolgár egy személyben. Mint elmondta nekem: megtiszteltetésnek érzi, hogy a nagy tudású szakemberrel, kiváló személyiséggel együtt dolgozhatott - diákjaik, tanítványaik épülésére is.,J

Bozó Gyula, tanár így beszélt róla: - Bő évtizeden át tanítottunk együtt a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági Technikumban és Szakközépiskolában, ahol megismertem őt, mint pedagógust, tudományos kutatót, és megismerhet9 Az idézett sorokat kérésemre dr. Gajzágó lánya, dr. Gajzágó Adrienn (jogász, a NAV Központi Hivatalának, Budapest főosztályvezető-helyettese) írta 2009. június 17—18-ai e-mail váltásunk alakalmával, kifejezetten az interjúhoz történő felhasználásra.

10 A végső búcsú szövegrészlete. Elhangzott a Salgótarján Központi Temető ravatalozójában, 2011. május 21-én. (Saját hangfelvételem alapján.)

11 Bihari Lajossal (2009 nyarán) folytatott beszélgetéseim egyik szövegrészletének szerkesztett változata. (Saját hangfelvételem alapján.)

256