Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Közlemények - Baráthi Ottó: Emlékezés az első salgótarjáni múzeumigazgatóra, Dr. Gajzágó Aladárra (1922–2011)

NEOGRAD 2011 • A NOGRAD MEGYEI

UZEUMOK ÉVKÖNYVÉ XXXV.

Utóbbira vagyok a legbüszkébb, minthogy azt „az iskola életében meghatározó jelentőségű’’ munkámért ítélték nekem - tulajdonképpen a kollégák. 2008-ban, a pedagógusnap alkalmából a város önkormányzata aranydiplomát adományozott. Szerencsére azonban nem csak a tanári tevékenységemet ismerték el, a más munka-területeken végzett tevékenységemért is számos kitüntetést kaptam. Gép- és gyorsíró versenyeken elért kiváló eredményeimért, társadalmi, közösségi és érdekvédelmi munkámért, a TIT-ben végzett tevékenységemért és így tovább.6

KUTATÓMUNKA, PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG

Érdemes előrebocsátani, hogy dr. Gajzágó Aladár többször és nyomatékosan hangsúlyozta - írásaiban is utalt rá -, hogy tudományos érdeklődését inspirálta, kutatómunkáját nagymértékben elősegítette a megyei tanács művelődési osztályának (mindenkori) vezetése, amelynek kezdeményezésére és támogatásával munkáltatója (a közgazdasági szakközépiskola) hetenként egy szabadnapot biztosított tudományos tevékenységének végzéséhez, illetve a szükséges feltételek megteremtésére (utazás, kutatás, publikáció, előadás és így tovább). Új lehetőség és jó esély nyílt a szakmai munka kiterjesztésére és kiteljesítésére, amikor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egy évig ösztöndíjat biztosított egy konkrét kutatási célra, jelesül a salgótarjáni medence gazdaságföldrajzának feltárására.

Mint dr. Gajzágó elmondta, élt a lehetőséggel, és az akkoriban végzett munkája eredményét jó néhány helyi és országos fórumon prezentálta, előadásokon ismertette, néhány témában pedig - nyomtatásban is megjelentetett dolgozatban- publikálta is. így például A salgótarjáni medence szénbányászatának jelenlegi helyzete címmel előadást tartott az MTA Gazdaságföldrajzi Szakosztálya 1958. február 21-én megtartott ülésén. Ugyanezzel a címmel látott napvilágot a szakmai körökben komoly visszhangot kiváltó dolgozata is.7 Ezt a tanulmányát a Nógrád Megyei Tanács VB. is felhasználta és hasznosította - elsősorban illetékes szakigazgatási szervein keresztül - a megye távlati tervezési tevékenységében. Segítette dr. Gajzágó kutatómunkájának hatékonyságát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságföldrajzi Tanszékének tanáraival külső munkatársként ápolt kapcsolata is. Nagy elismerése volt végzett tudományos munkájának és egyben- mint mondta - megtisztelő is volt számára, hogy a Magyar Földrajzi Társaság választmánya 1963-ban felvette rendes tagjai közé.

6 Mindezt dr. Gajzágó Aladár dolgozószobájának falain az interjúkészítés idején (2009 nyarán) - az iskolai végzettséget igazoló diplomákkal együtt - közel tucatnyi oklevél és fénykép tanúsította.

7 Földrajzi Közlemények. Új Folyam VI. kötet, 1958. 3. Magyar Földrajzi Társaság, Budapest, 237-264. o.

254