Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Racs Csaba: Salgótarján településföldrajza az 1870-es évek és 1944 között
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYOJX MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. esetében jelentékeny növekedést eredményezett 1910-hez képest (6%-ról 25%-ra bővült). Persze Balassagyarmat továbbra is a megyei adminisztráció központja maradt, és ezen az sem változtatott, hogy 1929-től Salgótarján megyei város címmel rendelkezett.78 A leltárazó városhierarchia-vizsgálatokban a középiskoláknak is rangsorképző helye van.79 Ebből a nézőpontból különösen fontosnak tűnik a polgári iskola hosszú időtartamú vajúdást követő alapítása után (1903), hogy a Chorin Ferenc Reálgimnázium 1923-ban tarthatta első tanévnyitóját. A reálgimnáziumok középvárosi hierarchiaszintű intézményként kerülhetnek az előfordulási lajstromba. A tanulók létszáma egyenletesen növekedett, 1925/26-ban 105 fő volt az összlét- szám, 1931/32-ben már 223 fő.80 Mindezek a változások, ha nem is kérdőjelezték meg Salgótarjánban az ipari város funkcionális típust (1937-ben a Salgótarjáni Ötvözetgyárral még bővült is a speciális szerepkör),81 82 a szolgáltató szektor növekedését követelik a foglalkozási szerkezetben (6. táblázat). 6. táblázat: A keresők száma és aránya 1930-ban (saját)82 A keresők száma és aránya, 1930 mezőgazdaságban Iparban tercier s; ban, ej zektor?yéb Salgótarján 220 fő 2,9% 4353 fő 58,2% 2907 fő 38,9% Balassagyarmat 646 fő 12,9% 1350 27% 3012 fő 60,1% Salgótarján várossá nyilvánításának 90. évfordulója kiváló alkalom, hogy áttekintsük történetének szűk másfélszáz esztendejét, amit többé-kevésbé ismerni vélünk. Mindazonáltal azt találtuk, hogy a városodás és városiasodás helyi jelentéstartalmai számtalan megválaszolatlan kérdést hagytak maguk után. A kérdé78 Salgótarján történelemi kronológiája I. 79 (Beluszky—Gyűri, 2005. 99—101.) Itt jegyezzük meg, hogy mind 1910-ben, mind 1932-ben az oktatási funkció súlyának méréséhez a polgári iskola, gimnázium, reálgimnázium, reáliskola és felsőbb leányiskola tanulóit vettük számításba, hogy megtudjuk az egy főre jutó középiskolai diákok számát. A magyarországi iskolahálózatot érintő oktatáspolitikai viták kereszttüzében álló óvó- és tanítóképzőket átmeneti jellege miatt nem. így 1932-ben a középiskolai diákok száma 149 897 fő volt. (Magyar Statisztikai Évkönyv 1932.) 80 A Salgótarjáni Chorin Ferenc Reálgimnázium Értesítője 1925/26 és 1931/32. 81 Cs. Sebestyén—Szvircsek, 1997. 119—120. 82 1930. évi népszámlálás. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakott helyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok 25
