Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Történelemtudomány - Racs Csaba: Salgótarján településföldrajza az 1870-es évek és 1944 között

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYELJLL MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV.

sekre adott válaszok egyik lehetséges perspektívája a történeti földrajzé, településföldrajzé volt, noha ugyanezen diszciplínán belül egészen eltérő hangsúlyokat is felfedezhetünk a „fejlettség”, pontosabban a „modernitás” egyéb mutatóinak felhasználásával (pl. lakásállomány). Másfelől a kapuvárosok problematikája vált a földrajzi kutatások egyik felülkerekedő kérdésévé napjainkban. így releváns kérdés, hogy Trianon után Salgótarján hogyan élt, vagy nem élt határmenti helyzetével? Persze többről is szó van, ha a kérdést úgy tesszük fel, hogy kapuja volt-e saját hinterlandjának?83 Ahogy nem kevésbé aktuális problémafelvetés a különböző modernitás-tapasztalatok tükrében (fordizmusból posztfordizmusba való átmenet, szerkezetváltás), hogy sikeres város-e egyáltalán Salgótarján,84 amely inkább költői kérdés, mindenesetre a szimbolikus politikák határain túl van. A feszítő kérdések tükrében Salgótarján a társadalomtudományos problémák valóságos tárháza.

IRODALOMJEGYZÉK

Alonso, William: Location and land use: toward a general theory of land rent. Cambridge, 1964.

Bácskai Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Budapest, 2002.

Beluszky Pál: Magyarország településföldrajza. Általános rész. (Területi és

Települési Kutatások 13.) Budapest - Pécs, 2003.

Beluszky Pál—Frisnyák Sándor—Gál Zoltán—Győri Róbert—Hajdú Zoltán— Rácz Lajos—Szilágyi Zsolt:

Mi a történeti földrajz és kik a történeti földrajzosok? In: Korall 9. (2008: 31. sz.) 5-22.

83 A kapuvárosok újszerű értelmezését Budapest példáján lásd Enyedi, 1998. 47—55.

84 A „sikeres város” problematikájával kapcsolatban Enyedi György kifejti, hogy a posztindusz- triális korban akkor definiálhatunk egy várost sikeresnek, ha rugalmas gazdasági szerkezettel rendelkezik, a szolgáltató szektorban magas az értékhozzáadó ágazatok száma, tudásalapú termelés jellemzi, az innováció szerepe meghatározó, megfelelő döntéseket hoznak, a középosztály erős, megfelelő környezetet biztosít, jól kezeli a konfliktusokat, jelentős külső kapcsolatokkal rendelkezik, továbbá növekszik a jövedelem és a foglalkoztatás. (Enyedi, 1997. 1—8.) A modernizáció korában másfajta kritériumoknak kellett megfelelni. (Stöhr, 1990.)

26