Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Régészet - László Emese: A salgói vár kályhaszem és kályhacsempe leletei
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYELjJ* MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. voltak megfigyelhetőek. A csempék között közel azonos arányban voltak megtalálhatók a mázatlan és a zöld ólommázas darabok (32 zöldmázas és 34 mázatlan). Bár a csempék többsége négyzetes, találunk köztük téglalap alakú (a Szent Pált és a címertartó heroldot ábrázoló) darabokat is. A feldolgozás során három csoportot alakítottam ki, a kályha oldalát alkotó növényi motívummal díszített és figurális (négyzetes és téglalap alakú) csempék, az oromcsempék, valamint a pártázatot alkotó csempék csoportját. A figurális csempék csoportján belül elkülönítettem az állat- és az emberalakos csempék alcsoportját. 1. Növényi motívummal díszített csempék A várban több növényi motívummal díszített csempe töredéke is előkerült. Ezek egyik csoportjára a virág- és indamotívum alkalmazása jellemző. (5. kép) Ennek a négyzetes, dongás hátú csempetípusnak az a jellegzetessége, hogy a belső kereten kívüli mezőt is díszítették. A csempe ezen részén hullámvonalban körbehaladó szőlőinda látható, rajta felváltva szőlőfürt és szőlőlevelek helyezkednek el. A kereten belüli mezőben középrozettából kinövő virág, alatta pedig a csempe négy sarka felé kinövő egy-egy erezett levéldísz látható. Ennek a csempecsoportnak eddig három párhuzama ismert. Ezek egyike Besztercebányán került elő 1894-ben a Bothár-házban.6 7 Az itt talált csempék közül ekkor több az Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe került, s az akkori főigazgató, Thomka Gyula feljegyzése szerint volt köztük egy mázatlan, hiányos, ro- zettás darab is.8 Feltételezhetjük, hogy ebből a csempetípusból több darabot is találtak ekkor, hiszen az Iparművészeti Múzeum egy egész sorozatot vásárolt a besztercebányai csempékből. A Besztercebányai Városi Múzeumba is került egy ugyanilyen csempe.9 A magángyűjteményekbe került további csempékről nem rendelkezünk információkkal. A besztercebányai csempén jól megfigyelhető a ro- zetta, az ötszirmú virág és a sarkok felé tartó levelek azonossága a salgói csempén találhatóval, azonban egy részletben, a keret díszítésében ettől eltérő a motívum: a szőlőlevelek és szőlőfürtök jóval ritkábban jelennek meg, mint a salgói csempén, a közöttük lévő teret pontozással töltötték ki. A csempéket a kutatás a 15. század végére keltezte.10 6 Feld, 1983. Kutatási jelentés. Országos Műemléki Felügyelőség Tervtára 25448 36. 7 S. Cserey, 1974. 209. 8 S. Cserey, 1974. 209-210. 9 S. Cserey, 1974. 214. 10 S. Cserey, 1974. 214. 181
