Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Racs Csaba: Salgótarján településföldrajza az 1870-es évek és 1944 között
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYElJ Jk MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. tarjánban ez a szakasz láthatóan 1910-ig tartott, amikor a növekedés megtorpant, többek között a bányászat déli irányba (Nagybátony, Kisterenye) vonulása miatt (ipari szuburbanizációja miatt? ). Majd a következő szakaszban, 1920-tól egy mérsékeltebb növekedés vette kezdetét. A népességtöbblettel járó városodás persze még nem városiasodás. Városi szerepkörök nélkül „csak” „falu bányával és gyárral”. A német geográfiában honosodtak meg a városhierarchia vizsgálatok, hivatkozási alapot jelentenek minden hasonló célkitűzéshez. Walter Christaller vezette be a központi hely fogalmát. Egyúttal a város környezetére gyakorolt hatását (életforma, életstílus), az agglomerációt és a vonzáskörzetet elemezték/elemzik írásaikban (Verdichtungsräume). A város és vidék közötti viszony alapvető felvetés. A városi szerepkörök vidékre eső hányada, mely alkalmas a városi funkciók súlyának és „volumenének” mérésére, jelenti az ilyen analízisek egyik aspektusát, melyet a Beluszky Pál által javasolt változókkal, metódussal, egy egyszerű számítással végeztünk el (2. táblázat).35 36 37 38 39 Mérőszám Salgótarján Balassagyarmat Losonc Lélekszám, 1910 13726 10682 11537 ellátott ellátott az elláellátott ellátott az elláellátott ellátott az ellálakos vidéki tottakból lakos vidéki tottakból lakos vidéki tottakból lakos vidéki, % lakos vidéki, % lakos vidéki, % Kereskedelemből élő kereső, 191040 17207 3481 20,2% 33626 22944 68,2% 34742 23205 66,8% Közszolgálati kereső, 1910 14600 874 6% 39515 28833 73% 27748 16211 58,4% A házicselédek száma, 191041 15454 1728 11,2% 32354 21672 67% 37489 25952 69,2% Az ügyvédek száma, 191042 13465-261-1,9% 37703 27021 71,7% 51169 39632 77,5% A pénzintézetek bankbetétállománya, 190943 15964 2238 16,3% 63926 53244 83,3% 70160 58623 83,6% A középiskolai tanulók száma, 1909/191044 32579 18853 57,9% 58665 47983 81,8% 70374 58837 83,6% A telefon előfizetők száma, 19114S 14708 982 6,7% 17837 7155 40,1% 39742 28205 71% 2. táblázat: A városi szerepkörök súlya és volumene a településeken 1910-ben (fő) (saját) 35 Urbanizációs szakaszokról lásd Izsák, 2003. 22—28., Gaebe, 1987. 22—155. 36 A 1860-as és 1870-es évek társadalomtörténeti (történeti szociológiai) értelmezése: Szederjese 2008. 509-519. 37 Christaller, 1966. 38 Gaebe, 1987., Klug, 2010. 39 Beluszky—Győri, 2005. 135. 40 1910. évi népszámlálás. A népesség általános leírása községenként. 41 1910. évi népszámlálás. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenként. 42 Magyarország Tiszti Cím-és Névtára 1910. 43 A Magyar Szent Korona Országainak Hitelintézetei az 1894—1909. években. 44 Magyar Statisztikai Évkönyv 1910. 45 A Magyar Posta, Távírda és Távbeszélő Statisztikája az 1911. évről. Általános statisztika. 16
