Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)

Történelemtudomány - Racs Csaba: Salgótarján településföldrajza az 1870-es évek és 1944 között

NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYEI

UZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV.

A modernizáció egyik mérőszáma éppen az iparhoz kapcsolódik, a 20 főnél többet foglalkoztató bányák és ipari üzemek számát az 1910-es népszámlálás adatai alapján rendeztük táblázatba (1. táblázat).

1. táblázat: Vállalatok és segédszemélyzetük 1910-ben (saját)26

^^Segédek (fő)

Város

2150

51100

101200

201300

301500

501700

7011000

1000+

BalassagyarmatLosonc

3 db

2 db

1 db

1 db1 db

1 dbSalgótarján1 db

1 db

3 db2 db

Salgótarjánban 1910-ben összesen 5911 főt foglalkoztattak a 20 főnél több alkalmazottal rendelkező bányák és ipari üzemek. Ezek között országos összehasonlításban is kiemelkedik a maga 3150 dolgozójával a kőszénbánya, ami az ötven „vállalatóriás” között a 7. helyhez elég, míg a vasgyár 1260 alkalmazottjával a 31. volt.27 A helyi „toplistán” a harmadik a palackgyár volt 414 fővel.28 A gazdaság szerkezete alapján indusztriális szakaszba lépett „Felső-Nógrádban” az ipar messze túllépett a kisipari szinten, ami Balassagyarmatról nem mondható el. A megyeszékhely 1910-ben sem rendelkezett jelentősebb iparvállalattal, többségük segéd nélkül vagy 1-5 segéddel működött (576 vállalkozásból 532 tartozott ebbe a két kategóriába), egyidejűleg 1900 és 1910 között csak mérsékelten növekedett a tíz alkalmazottnál többet foglalkoztató üzemek száma.29 Losoncon a helyi tőkefelhalmozódás vállalkozói elitet hozott létre, melynek tagjai az itt felhalmozott vagyonukból kezdtek nagyobb helyi vállalkozásokba. Rakottyai György zománcozó edénygyárost, az „amerikai típusú embert”, Török Zoltán ny. főispánt, Halas Gyulát és Herczog Ignác szeszgyárost szokás a losonci vállalkozói elit tagjaiként említeni, akik a 20. század elején építőipari és üvegipari vállalkozásokban helyezték el tőkéjüket.30

26 1910. évi népszámlálás. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenként alapján

27 Kövér, 2000. 86-122.

28 1910. évi népszámlálás. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenként

29 1900. évi népszámlálás. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenként, 1910. évi népszámlálás. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenként

30 (Kosján, 1987. 302.) Az 1873-ban csődbe ment Losonczi Posztógyár Rt.-t egy 11 tagú losonci tőkéscsoport vásárolta meg, az ezt követő időkben a 300 napszámost foglalkoztató gyár a helyi piacon talált vásárlóerőt, főleg a 25. gyalogezred és a 16. tábori tüzérezred megrendelései tartották életben. (Pálmány, 1999. 53—70.)

14