Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Fodor Miklós Zoltán: Levente egyesületek Salgótarjánban (1924–1939)
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGYELJUl MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. AZ INTÉZMÉNY MEGÍTÉLÉSE, FEGYELMI ÜGYEK A levente intézmény az érintettek, a leventék és szüleik körében nem aratott osztatlan sikert. A foglalkozások általában vasárnap délelőtt voltak, elvárás volt emellett, ha nem is jogszabályi kötelezettség, hogy a szombat és vasárnap délutánokat a fiúk lehetőleg a levente otthonban töltsék. A „leventénél” töltött idő az amúgy is kevés szabadidőt apasztotta. Kezdetektől sok volt a mulasztás, amit a szülő, esetleg gondozó vagy munkaadó, illetve a már pénzkereső leventeköteles fiatal megbírságolásával szankcionálhattak. A büntetéseket a 69.000/927. sz. VKM rendelet ismertette. Egy 1930-as, mulasztó acélgyári leventék elleni eljárásból az derül ki, hogy közülük tizennyolcat 2-2 pengő, hármat 4-4 pengő, négyet 10-10 pengő büntetéssel sújtottak levente kötelesség nem teljesítése miatt, amit az egyesület javára kellett befizetni. (A pengő 1927-es bevezetése után elvileg 24 fillértől súlyos 80 pengőig terjedhetett a bírság.) A megbüntetettek bűnei: másodszor mulasztottak, korábban is büntetve voltak, egyikük pedig egyértelműen kijelentette, hogy egyszerűen nem akar levente-foglalkozásra járni. Fegyelemsértés miatt a leventéket ún. visszatartásra is ítélhették, ami meghatározott idejű fogságot jelentett. Reggel 8-tól este 8 óráig volt kiszabható, 3-12 óra időtartamban. A visszatartás kiszabásánál ügyeltek arra, hogy a pénzkereső levente műszakot ne mulasszon, ezért kellett munkaszüneti napon kitölteni büntetésüket. Egy 1928-as ügy: két városi leventét visszatartásra ítéltek vasárnapi napon, tíz óra időtartamra. Reggel 8-tól este 6-ig a városháza egy helyiségében voltak őrizetben, mert tiszteletlenül viselkedtek a segédoktatójukkal. A jegyzőkönyv szerint a segédoktató többszöri figyelmeztetés után hazaküldte a renitenseket. A két levente a felszólítás ellenére nem ment haza, hanem leültek a vásártérhez közeli kerítéshez és onnan kiabáltak gúnyolódva a segédoktató vezényszavain, utánozva azt. Állítólag társaikat is kiröhögték, hogy jobb nekik ott ülni, mint a szakaszban ugrálni.70 Több városi leventét, köztük a nevek alapján valószínűleg Pécskő utcai cigány fiatalt fegyelmi vétség miatt 12 órás visszatartásra ítéltek 1929-ben, ráadásul teljes élelem megvonással, mivel többszöri figyelmeztetésre sem jelentek meg a foglalkozásokon. A szülőket, illetve a munkaadókat pedig 10-10 pengő büntetéssel sújtották ellenőrzési kötelezettségük elmulasztása miatt. (Egy későbbi vizsgálat során kiderült, hogy több leventeköteles ismeretlen helyen tartózkodik, más településre költözött, beteg, előzetes letartóztatásban van, vagy az aszódi javítóintézetbe van „beutalva”.)71 Horváth László városi egyesületi elnök és Tilger Károly vezető főok70 NML St. Pm. 2594/1928. 71 NML. St. Pm. 7991/1929. 122
