Fodor Miklós Zoltán – Szirácsik Éva (szerk.): Neograd 2011 - A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 35. (Salgótarján, 2012)
Történelemtudomány - Fodor Miklós Zoltán: Levente egyesületek Salgótarjánban (1924–1939)
NEOGRAD 2011 • A NÓGRÁD MEGY^JÜ^MŰZEUMOK ÉVKÖNYVE XXXV. tató írják 1935 elején, hogy a notórius mulasztók és fegyelmezetlenkedők számára külön foglalkozásokat kell tartani. „A mulasztások száma oly nagy, különösen a Pécskő utcai nincstelenek közt, hogy a rendet és fegyelmet fenntartani másképp nem tudjuk. ” Az oktatóknak heti plusz két-három foglalkozást kell tartani a problémás személyek részére, 2-2 pengő plusz juttatás fejében.72 A direkt testi fenyítések alkalmazásáról árulkodik egy 1931-es eset. Egy bányatelepi levente édesanyja személyesen jelent meg a leventeotthonban és ott a panasz szerint az ifjúság előtt ócsárolta és gyalázta az elnököt, a főoktatót és a segédoktatókat. „Pofozással nem lehet leventét nevelni”, „zsarnokok”, „az oktatói kar üldözi a fiát és kínozza”, Istók Elemér főoktató pedig kifejezetten „pályázik a fiára”. Az édesanya azt is elpanaszolta, hogy szerény fizetésének tetemes hányada levente bírságra megy el. A leventét állandó lógásért, szemtelen viselkedésért és az anyja „reprodukálhatatlan” viselkedéséért feljelentették. A vizsgálat után az anyát kioktatásban részesítették, miszerint más esetben a testnevelési bizottságnál nyújtson be panaszt, ne a levente-foglalkozáson csináljon botrányt. A fiút ért bántalmazás esetében megállapították, hogy az oktatók az iskolai tanítók jogaival rendelkeznek, tehát a házi fenyíték megengedett.73 ZÁRSZÓ Az 1939. évi II. honvédelemről szóló törvény a korábbi, iskolán kívüli testnevelési kötelezettséget honvédelmi kötelezettségre változtatta, a korhatárt felemelte 23 évre és kiterjesztette az iskolai oktatásban résztvevőkre is. A leventekötelesek nevelését és képzését a honvédelmi miniszter irányította. A törvény szerint a foglalkoztatás nevelési anyagát a honvédelmi miniszter a vallás- és közoktatási miniszterrel közösen állapította meg. A katonai előképzés 1941 nyarán, a Szovjetunió elleni hadba lépést követően nyerte el végleges szervezetét, amikor egy kormányzói rendelet szabályozta a kérdést. „Az ifjúság katonás szellemű neveléséről és a testnevelés erőteljesebb végrehajtásáról” című jogszabály nyomán felállították a Honvédelmi Minisztérium VIII. csoportját a testnevelési és sport vonatkozású ügyek intézésére.74 1939 után és különösen 1941-től az intézmény korábbi félig- meddig rejtett honvédségi előképző szervezeti szerepe nyilvánvaló lett. A szabályok a háborús körülmények között értelemszerűen feszesebbé váltak, szigorodtak. 72 NML St. Pm. 14948/1941. Horváth László és Tilger Károly vezető főoktató 1935. 01. 09-i levele Förster Károlyhoz, mint a Testnevelési Bizottság elnökéhez. 73 NML. St. Pm. 3168/1931. Polgármesteri vizsgálat Földvári Oszkár bányatelepi levente és édesanyja ellen. 74 Blasszauer, é.n. 123
